Padláson elhelyezett tartály, vastag acélcsövek és pincében álló, kézi adagolású kazán. Ez a rendszer évtizedeken át fűtötte a lengyel házakat, és sok helyen még ma is kifogástalanul működik. A kérdés tehát nem az, hogy rossz-e, hanem az, hogy lépést tart-e a lakóépületek fűtésének változó szabványaival. Ebben az útmutatóban bemutatjuk, miben különbözik a nyitott rendszer a zárttól, melyek a régi gravitációs rendszer gyenge pontjai, és mikor van valóban értelme a korszerűsítésnek.
Hogyan működik a nyitott rendszer, és honnan ered
A nyitott rendszerben a víz állandóan érintkezik a levegővel. Erről a nyitott tágulási tartály gondoskodik, amelyet a rendszer legmagasabb pontján, általában a padláson, az összes radiátor fölött helyeznek el. Az ilyen rendszer nyomása közel áll a légköri nyomáshoz, és egyszerűen a vízoszlop magasságából adódik, ezért az épület magasságával együtt nő.
A nyitott tágulási tartály egyszerre három feladatot lát el. Felveszi a felmelegedéskor kitáguló víz térfogat-növekedését, pótolja a folyamatos veszteségeket, és ha a víz felforr, elvezeti a felesleges gőzt. Ez egyszerű és hatékony megoldás, amelyet abban az időben terveztek, amikor a szénnel vagy fával működő, kézi adagolású kazán volt a szabvány. Az ilyen kazán nagy hőtehetetlenséggel rendelkezik, a gravitációs rendszer pedig akár áram nélkül is képes volt működni, kizárólag a meleg és hideg víz sűrűségkülönbségének hatására.
A zárt rendszer, avagy miben különbözik az újabb megoldás
A zárt rendszer hermetikusan zárt. A víz nem érintkezik a légkörrel, a nyitott tágulási tartály szerepét pedig a membrános tágulási tartály veszi át, amelyben egy membrán választja el a vízteret a gázpárnától. Amikor a víz felmelegszik és kitágul, beáramlik a tartályba, és megfeszíti a membránt, majd lehűlés után visszatér a körbe. Az esetlegesen kialakuló túlnyomást a biztonsági szelep vezeti el.
A nyitott és a zárt rendszer közötti legfontosabb különbség azonban nem magában a tágulási tartályban rejlik, hanem a víz levegővel való érintkezésében. A nyitott rendszerben ez az érintkezés állandó, a zárt rendszerben pedig nincs jelen. Ez a látszólag apró különbség meghatározza az egész rendszer tartósságát. A padláson elhelyezett tartály helyett a zárt rendszer kompakt egységgel rendelkezik a kazánnál, a nyomás pedig állandó üzemi szinten marad, és nem az épület magasságától függ.
A nyitott rendszer előnyei
A nyitott rendszernek valós előnyei vannak, és bizonyos helyzetekben továbbra is ésszerű választás lehet.
- Áram nélkül is működhet. Szilárd tüzelésű kazánnál a gravitációs rendszer pusztán a hőmérséklet-különbség révén osztja el a hőt, ami felbecsülhetetlen ott, ahol az áramellátás megbízhatatlan.
- Egyszerű és nem igényel felügyeletet. Nincsenek benne olyan nyomásvédelmi elemek, amelyek meghibásodhatnának.
- Nem fenyegeti túlnyomás. A gőz mindig távozhat a nyitott tágulási tartályon keresztül, ezért a nyomásnövekedés miatti csőrepedés gyakorlatilag kizárt.
Egy biztonsági megjegyzés, amelyet ilyen rendszernél észben kell tartani: a kazánt a nyitott tágulási tartállyal összekötő biztonsági csőre tilos bármilyen elzáró szerelvényt felszerelni. Ennek véletlen elzárása a felforrósodott kazánnál a rendszer szétrepedéséhez vezethet.
A nyitott rendszer hátrányai
A nyitott rendszer legnagyobb gyengesége az, ami éveken át ártalmatlannak tűnt: a víz állandó érintkezése a levegővel. Ez felelős az egész rendszer felgyorsult korróziójáért.
A mechanizmus egyszerű. A nyitott tágulási tartályban lévő víz folyamatosan oxigént vesz fel a levegőből, ez az oxigén pedig oxidálja a rendszer acél elemeit, vagyis a kazánt, a csöveket és a radiátorokat. Ehhez párolgás is társul. A nyitott tartályból a víz fokozatosan elpárolog, ezért időről időre pótolni kell, és minden utántöltés újabb adag friss vizet jelent, amely újabb oxigént és oldott ásványi anyagokat hoz magával. Az oxigén elősegíti a korróziót, az ásványi anyagok pedig vízkő formájában lerakódnak a kazán hőcserélőjén. Ez az ördögi kör az egész fűtési idényben fennáll.
Zárt rendszerben ez a folyamat gyakorlatilag nem fordul elő. A levegőtől elzárt víz néhány napnyi működés után leadja az oldott oxigént és légtelenedik, mivel pedig nem párolog el, nincs szükség az utántöltésére. Friss, oxigéndús víz folyamatos beáramlása nélkül a korrózió csaknem leáll.
A korrózió nem az egyetlen probléma. A fűtetlen padláson elhelyezett nyitott tágulási tartály ki van téve a fagyásnak, hőt ad le az épület hideg részében, és helyet foglal. A víz utántöltése körülményes lehet, ráadásul maga a nyitott rendszer nem kompatibilis a modern hőforrásokkal, illetve a padlófűtéssel sem, amelyben a lerakódások és a korrózió gyorsan tönkreteszik a padlóban futó vékony csöveket.
Mit nyersz a zárt rendszerre való áttéréssel
A korszerűsítés nem csupán a régi rendszer hibáinak megszüntetését jelenti, hanem számos kézzelfogható, mindennapi előnnyel is jár.
- A rendszer hosszabb élettartama. A folyamatos oxigénutánpótlástól mentes víz jóval lassabban károsítja a kazánt, a csöveket és a radiátorokat, ami kevesebb meghibásodást eredményez.
- Nem kell többé vizet utántölteni. Zárt körben a víz nem párolog el, így nincs szükség a rendszeres utántöltésre.
- Együttműködés a korszerű fűtéssel. A zárt rendszer a kondenzációs kazán, a hőszivattyú és a padlófűtés működésének feltétele.
- Felszabaduló hely és a fagyás kockázatának megszűnése. Eltűnik a padláson elhelyezett tágulási tartály, és vele együtt megszűnik a fagyás, valamint a fűtetlen épületrészben fellépő hőveszteség kockázata.
- Stabilabb és csendesebb működés. A fenntartott üzemi nyomás egyenletesebbé és kiszámíthatóbbá teszi a rendszer működését.
Mikor szükséges a korszerűsítés, és mikor csak opcionális
Nem minden gravitációs fűtési rendszer igényel azonnali átalakítást. Minden attól függ, mivel fűtöd, illetve mivel tervezed fűteni a házat.
A korszerűsítés szükséges, ha korszerű hőforrást tervezel. A gázkazánokat, különösen a kondenzációs kazánokat, a hőszivattyúkat, valamint az automatizált, modern pelletkazánokat kizárólag zárt rendszerben való üzemelésre tervezik. Nyitott rendszerhez való csatlakoztatásuk hibás működést, gyakran pedig a gyártói garancia elvesztését is okozhatja.
A korszerűsítés nem kötelező, ha továbbra is hagyományos, kézi adagolású szilárd tüzelésű kazánt használsz. Az ilyen kazán továbbra is működhet nyitott rendszerben, és ez bevált megoldás.
Érdemes tisztázni egy gyakori félreértést. Gyakran hallani azt az állítást, hogy szilárd tüzelésű kazánt egyáltalán nem szabad zárt rendszerhez csatlakoztatni. Ez már elavult információ. A 2009-es jogszabály-módosítás óta a szilárd tüzelésű kazán zárt rendszerben is üzemelhet, feltéve, hogy teljesítménye nem haladja meg a 300 kW-ot, és rendelkezik a többlethő elvezetésére szolgáló berendezéssel, például termikus szeleppel együttműködő hűtőspirállal. Túlmelegedés esetén ez a berendezés elvezeti a felesleges hőt, és védi a rendszert. Ha a szilárd tüzelésű kazán nem rendelkezik ilyen védelemmel, vegyes rendszer is alkalmazható, amelyben a kazán nyitott körben, míg a lemezes hőcserélővel elválasztott rendszer többi része zárt körben működik.
Mit kell kicserélni zárt rendszerre való áttéréskor
A háztulajdonos számára a legfontosabb üzenet a következő: a korszerűsítés általában a kazánnál lévő hőközpont átalakítását jelenti, nem pedig a teljes rendszer cseréjét. A régi csövek és öntöttvas radiátorok többnyire maradhatnak, mivel cseréjük ritkán gazdaságos. A valódi változások a hőforrás körül elhelyezkedő néhány elemet érintik.
- Membrános tágulási tartály a padláson lévő nyitott tágulási tartály helyett. A rendszer térfogatához kell kiválasztani, irányadóan a rendszerben lévő vízmennyiség néhány–tizenegynéhány százalékának megfelelő méretben, a pontos értéket pedig a rendszer teljesítménye és paraméterei alapján számítják ki. Ebben segít útmutatónk arról, hogyan válasszunk membrános tágulási tartályt, a sorozatok közötti különbségeket pedig a C.O.-hoz és C.W.U.-hoz készült IBO kiegyenlítő tartályokról szóló cikkben magyarázzuk el. Ha a tartály kiválasztása már megtörtént, az üzembe helyezésében segítséget nyújt az útmutató arról, hogyan pumpáljuk fel a membrános tágulási tartályt.
- Biztonsági szelep, amely zárt rendszerben kötelező, és védi a rendszert a nyomás növekedésétől.
- Biztonsági egység, vagyis egy biztonsági szelep, manométer és automatikus légtelenítő egy közös tartón elhelyezve. Kényelmes megoldás arra, hogy minden védelmi elem egy helyen legyen.
- Manométer a nyomás folyamatos ellenőrzéséhez, valamint automatikus légtelenítők a rendszer legmagasabb pontjain.
- Keringetőszivattyú, ha a rendszer eddig kizárólag gravitációsan működött. A korszerű hőforrások kényszerített keringetést igényelnek.
- Hővédelmi berendezés is szükséges, ha zárt rendszerben szilárd tüzelésű kazán üzemel.
Végül leszerelik a padlásról a nyitott tágulási tartályt, és lezárják a hozzá vezető csövet. Ezt az egész átalakítást megfelelő jogosultságokkal rendelkező szerelő végzi, aki az adott rendszerhez választja ki az elemeket, és igazolja a csatlakoztatás helyességét, ami fontos lehet az új kazán garanciája szempontjából. Membrános tágulási tartályokat, biztonsági egységeket és a többi szerelvényt kínálatunkban, a tartályok és tárolók kategóriában találja.
Gyakran feltett kérdések
Miben különbözik a nyitott rendszer a zárttól?
Nyitott rendszerben a víz a padláson elhelyezett nyitott tágulási tartályon keresztül folyamatosan érintkezik a levegővel, a nyomás pedig közel légköri. Zárt rendszerben a kör hermetikusan zárt, a víz hőtágulását a membrános tágulási tartály veszi fel, a túlnyomás ellen pedig biztonsági szelep véd. Ez a különbség többek között a rendszer korróziójának ütemét is meghatározza.
Át lehet alakítani a nyitott rendszert zárt rendszerré?
Igen. A legtöbb esetben ez a kazánnál lévő csatlakozási egység átalakítását jelenti, nem pedig az egész rendszer cseréjét. A padláson lévő nyitott tágulási tartályt leszerelik, a kazánnál pedig membrános tágulási tartályt és biztonsági egységet szerelnek fel, valamint szükség esetén keringetőszivattyút építenek be. A régi csövek és radiátorok általában megtarthatók. Az átalakítást megfelelő jogosultsággal rendelkező szerelő végzi.
Működhet-e régi szilárd tüzelésű kazán zárt rendszerben?
Igen, amennyiben a teljesítménye nem haladja meg a 300 kW-ot, és fel van szerelve a többlethő elvezetésére szolgáló berendezéssel, például termikus szeleppel ellátott hűtőspirállal. Ilyen védelem nélkül a szilárd tüzelésű kazánt nyitott rendszerben kell üzemeltetni, vagy le kell választani a rendszer többi részéről lemezes hőcserélővel.
Mire való a padláson elhelyezett tágulási tartály?
A nyitott rendszerben a rendszer legmagasabb pontján elhelyezett tágulási tartály felveszi a víz felmelegedéskor bekövetkező térfogat-növekedését, pótolja a vízveszteséget, és felforrás esetén elvezeti a gőzt. A radiátorok felett elhelyezett, légkörrel érintkező tartály a nyitott rendszer jellemzője. Zárt rendszerben ezt a szerepet a kazánnál elhelyezett membrános tágulási tartály tölti be.
Ki kell cserélni az egész rendszert és a csöveket?
Általában nem. A nyitott rendszerről zárt rendszerre való átállás főként a kazánnál lévő csatlakozási egység átalakítását jelenti. A régi csövek és öntöttvas radiátorok többnyire megtarthatók, mivel cseréjük ritkán kifizetődő. A tágulási tartályt kicserélik, biztonsági berendezéseket szerelnek be, és szükség esetén keringetőszivattyút is beépítenek.
Csatlakoztatható-e a kondenzációs kazán nyitott rendszerhez?
A gyakorlatban nem. A kondenzációs kazánokat zárt rendszerben, kényszerített keringetéssel és stabil nyomással történő működésre tervezik. Nyitott rendszerhez való csatlakoztatásuk a berendezés nem megfelelő működését okozhatja, és többnyire a gyártói garancia elvesztését jelenti.
Dambat – szivattyúk és hidrotechnikai berendezések megbízható gyártója, minőségi tanúsítványokkal.
