Padláson elhelyezett tartály, vastag acélcsövek és kézi adagolású kazán a pincében. Ez a rendszer évtizedeken át fűtötte a lengyel otthonokat, és sok helyen még ma is kifogástalanul működik. A kérdés ezért nem az, hogy rossz-e, hanem az, hogy lépést tart-e az otthonfűtés változó szabványaival. Ebben az útmutatóban bemutatjuk, miben különbözik a nyitott rendszer a zárttól, melyek a régi gravitációs rendszer gyenge pontjai, és mikor van valóban értelme a korszerűsítésnek.
Hogyan működik a nyitott rendszer, és honnan ered
Nyitott rendszerben a víz folyamatosan érintkezik a levegővel. Erről a nyitott tágulási tartály gondoskodik, amelyet a rendszer legmagasabb pontján, általában a padláson, az összes radiátor fölött helyeznek el. Az ilyen rendszerben a nyomás közel áll a légköri nyomáshoz, és egyszerűen a vízoszlop magasságából adódik, ezért az épület magasságával együtt nő.
A nyitott tágulási tartály egyszerre három feladatot lát el. Befogadja a melegedéskor kitáguló víz térfogat-növekedését, pótolja a folyamatos veszteségeket, és a víz felforrása esetén elvezeti a felesleges gőzt. Ez egyszerű és hatékony megoldás, amelyet abban az időben terveztek, amikor a szén- vagy fatüzelésű, kézi adagolású kazán számított szabványnak. Az ilyen kazán nagy hőtehetetlenséggel rendelkezik, a gravitációs rendszer pedig áram nélkül is képes volt működni, pusztán a meleg és a hideg víz sűrűségkülönbségének köszönhetően.
A zárt rendszer, avagy miben különbözik az újabb megoldás
A zárt rendszer hermetikusan zárt. A víz nem érintkezik a légkörrel, a nyitott tágulási tartály szerepét pedig egy membrános tágulási tartály veszi át, amelyben a membrán elválasztja a vízteret a gáztértől. Amikor a víz felmelegszik és kitágul, a tartályba áramlik, és megfeszíti a membránt, majd lehűlés után visszatér a keringésbe. Az esetlegesen kialakuló túlnyomást a biztonsági szelep vezeti el.
A nyitott és a zárt rendszer közötti legfontosabb különbség azonban nem magában a tágulási tartályban rejlik, hanem a víz levegővel való érintkezésében. Nyitott rendszerben ez az érintkezés folyamatos, zárt rendszerben pedig nincs jelen. Ez a látszólag csekély különbség meghatározza a teljes rendszer tartósságát. A padláson elhelyezett tartály helyett a zárt rendszer kompakt egységet használ a kazánnál, a nyomás pedig állandó üzemi szinten marad, és nem az épület magasságától függ.
A nyitott rendszer előnyei
A nyitott rendszernek valós előnyei vannak, és bizonyos helyzetekben továbbra is ésszerű választás lehet.
- Áram nélkül is működhet. Egy szilárd tüzelésű kazánnál a gravitációs rendszer pusztán a hőmérséklet-különbség segítségével osztja el a hőt, ami felbecsülhetetlen ott, ahol az áramellátás megbízhatatlan lehet.
- Egyszerű és nem igényel felügyeletet. Nincsenek benne olyan nyomás alatt működő biztonsági elemek, amelyek meghibásodhatnának.
- Nem fenyegeti túlnyomás. A gőz mindig ki tud jutni a nyitott tágulási tartályon keresztül, ezért a nyomás növekedése miatti rendszerrepedés gyakorlatilag kizárható.
Egy biztonsági megjegyzés, amelyre ilyen rendszernél figyelni kell: a kazánt a nyitott tágulási tartállyal összekötő biztonsági csőre tilos bármilyen elzáró szerelvényt felszerelni. Ha a felforrósodott kazán mellett véletlenül elzárják, az a rendszer szétrepedésével fenyeget.
A nyitott rendszer hátrányai
A nyitott rendszer legnagyobb gyengesége éppen az, ami éveken át ártalmatlannak tűnt: a víz állandó érintkezése a levegővel. Ez felelős a teljes rendszer felgyorsult korróziójáért.
A mechanizmus egyszerű. A nyitott tágulási tartályban lévő víz folyamatosan oxigént vesz fel a levegőből, ez az oxigén pedig oxidálja a rendszer acélelemeit, vagyis a kazánt, a csöveket és a radiátorokat. Ehhez párolgás is társul. A nyitott tartályból a víz fokozatosan elpárolog, ezért időnként pótolni kell, minden utántöltés pedig újabb adag friss vizet jelent, amely újabb oxigént és oldott ásványi anyagokat juttat a rendszerbe. Az oxigén elősegíti a korróziót, az ásványi anyagok pedig vízkő formájában lerakódnak a kazán hőcserélőjén. Ez az ördögi kör az egész szezonban működik.
Zárt rendszerben ez a folyamat gyakorlatilag nem fordul elő. A levegőtől elzárt víz néhány napnyi működés után leadja az oldott oxigént és gáztalanodik, ráadásul mivel nem párolog el, nem kell utántölteni. Friss, oxigéndús víz folyamatos beáramlása nélkül a korrózió szinte leáll.
A korrózió nem az egyetlen probléma. A fűtetlen padláson elhelyezett nyitott tágulási tartály ki van téve a fagyásnak, hőt ad le az épület hideg részében, és helyet foglal. A víz utántöltése kellemetlen feladat lehet, a nyitott rendszer pedig nem kompatibilis a modern hőforrásokkal és a padlófűtéssel sem, amelyben a lerakódások és a korrózió gyorsan tönkreteszik a padlóban futó vékony csöveket.
Mit nyer, ha zárt rendszerre vált
A korszerűsítés nemcsak a régi rendszer hibáinak megszüntetését jelenti, hanem számos konkrét, mindennapi előnnyel is jár.
- A rendszer hosszabb élettartama. A folyamatos oxigénutánpótlástól mentes víz sokkal lassabban károsítja a kazánt, a csöveket és a radiátorokat, ami kevesebb meghibásodást eredményez.
- Nem kell többé vizet utántölteni. Zárt körben a víz nem párolog el, így nincs szükség a rendszeres utántöltésre.
- Együttműködés a modern fűtési rendszerekkel. A zárt rendszer a kondenzációs kazán, a hőszivattyú és a padlófűtés működésének feltétele.
- Felszabaduló hely és a fagyás kockázatának megszűnése. A padláson elhelyezett tágulási tartály eltűnik, ezzel együtt pedig megszűnik a fagyás és a fűtetlen épületrészben fellépő hőveszteség kockázata.
- Stabilabb és csendesebb működés. A fenntartott üzemi nyomás egyenletesebbé és kiszámíthatóbbá teszi a rendszer működését.
Mikor szükséges a korszerűsítés, és mikor csak opcionális
Nem minden gravitációs fűtési rendszert kell azonnal átalakítani. Minden attól függ, mivel fűtöd, vagy mivel szeretnéd fűteni a házat.
A korszerűsítés szükséges, ha modern hőforrást tervezel. A gázkazánokat, különösen a kondenzációs kazánokat, valamint a hőszivattyúkat kizárólag zárt rendszerben való működésre tervezik. Nyitott rendszerhez való csatlakoztatásuk a rendszer átalakítását vagy a körök lemezes hőcserélővel történő leválasztását igényli. A részletes követelményeket mindig a berendezés gyártói útmutatója tartalmazza.
A korszerűsítés opcionális, ha továbbra is hagyományos szilárd tüzelésű kazánt használsz. Ez a kazán továbbra is működhet nyitott rendszerben, és ez bevált megoldás.
Érdemes eloszlatni egy gyakori félreértést. Gyakran hallani azt az állítást, hogy szilárd tüzelésű kazánt egyáltalán nem szabad zárt rendszerhez csatlakoztatni. Ez az információ már elavult. A jogszabályok 2009-es módosítása óta a szilárd tüzelésű kazán zárt rendszerben is működhet, feltéve, hogy teljesítménye nem haladja meg a 300 kW-ot, és fel van szerelve a felesleges hő elvezetésére szolgáló berendezéssel, például termikus szeleppel együttműködő hűtőcsőkígyóval. Ez a berendezés túlmelegedés esetén elvezeti a felesleges hőt, és védi a rendszert. Ha a szilárd tüzelésű kazán nem rendelkezik ilyen védelemmel, vegyes rendszert is lehet alkalmazni, amelyben a kazán nyitott körben, a lemezes hőcserélővel leválasztott rendszer többi része pedig zárt körben működik.
Mit kell kicserélni zárt rendszerre való átálláskor
A háztulajdonos számára a legfontosabb üzenet: a korszerűsítés általában a kazán körüli hőközpont átalakítását jelenti, nem pedig a teljes rendszer cseréjét. A régi csövek és öntöttvas radiátorok többnyire maradhatnak, mivel cseréjük ritkán gazdaságos. A valódi változtatások a hőforrás körül összpontosuló néhány elemet érintik, és ezek egy részét az új kazán már gyárilag tartalmazhatja, így a ténylegesen szükséges beszerzések köre a kazán felszereltségétől függ.
- Membrános tágulási tartály a padláson lévő nyitott tartály helyett. A rendszer térfogatához kell igazítani, irányadóan a rendszerben lévő vízmennyiség tíz százalékára, a pontos értéket pedig a rendszer teljesítménye és paraméterei alapján számítják ki. A fali gázkazánok gyakran gyárilag tartalmaznak tágulási tartályt, további tartályra pedig csak akkor van szükség, ha a rendszer víztérfogata meghaladja a kazán gyártója által megadott határt. Ebben segít a membrános tágulási tartály kiválasztásáról szóló útmutatónk, a sorozatok közötti különbségeket pedig a fűtési és használati melegvíz-rendszerekhez való IBO kiegyenlítő tartályokról szóló cikkben ismertetjük. Ha a tartályt már kiválasztottad, az üzembe helyezésében segít a membrános tágulási tartály felfújásáról szóló útmutató.
- Biztonsági szelep, manométer és automata légtelenítő, külön-külön vagy egyetlen kompakt, közös sínre szerelt biztonsági egységben. A fali gázkazánok általában gyárilag rendelkeznek biztonsági szeleppel, ezért ilyenkor a rendszer legmagasabb pontján elhelyezett légtelenítő az egyetlen hiányzó elem.
- Keringetőszivattyú, ha a rendszer eddig kizárólag gravitációsan működött, és az új hőforrás nem rendelkezik beépített szivattyúval.
- Hővédelmi védelem is szükséges, ha zárt rendszerben szilárd tüzelésű kazán üzemel.
Végül leszerelik a padláson lévő nyitott tágulási tartályt, és lezárják a hozzá vezető csövet. Ezt az egész átalakítást megfelelő jogosultságokkal rendelkező szerelő végzi, aki az adott rendszerhez választja ki az elemeket, és igazolja a csatlakoztatás helyességét, ami fontos lehet az új kazán garanciája szempontjából. Membrános tágulási tartályokat, biztonsági egységeket és a többi szerelvényt kínálatunkban, a tágulási tartályok és tartályok kategóriában találod.
Gyakran ismételt kérdések
Miben különbözik a nyitott rendszer a zárttól?
A nyitott rendszerben a víz a padláson elhelyezett nyitott tágulási tartályon keresztül folyamatosan érintkezik a levegővel, a nyomás pedig közel légköri. Zárt rendszerben a kör hermetikusan zárt, a víz hőtágulását membránnal ellátott membrános tágulási tartály veszi fel, a túlnyomás ellen pedig biztonsági szelep véd. Ez a különbség többek között a rendszer korróziójának ütemét is meghatározza.
Átalakítható a nyitott rendszer zárt rendszerré?
Igen. A legtöbb esetben ez a kazánnál lévő csatlakozási pont átépítését jelenti, nem pedig a teljes rendszer cseréjét. A padláson lévő nyitott tágulási tartályt leszerelik, a kazánnál pedig membrános tágulási tartályt és biztonsági egységet szerelnek fel, valamint szükség esetén keringetőszivattyút. A régi csövek és radiátorok általában megtarthatók. Az átalakítást megfelelő jogosultsággal rendelkező szerelő végzi.
Működhet a régi szilárd tüzelésű kazán zárt rendszerben?
Igen, amennyiben a teljesítménye nem haladja meg a 300 kW-ot, és fel van szerelve a többlethő elvezetésére szolgáló berendezéssel, például termikus szeleppel ellátott hűtőspirállal. Ilyen védelem nélkül a szilárd tüzelésű kazánt nyitott rendszerben kell üzemeltetni, vagy le kell választani a rendszer többi részéről lemezes hőcserélővel.
Mire való a padláson lévő tágulási tartály?
A nyitott rendszerben a rendszer legmagasabb pontján elhelyezett tágulási tartály felveszi a víz felmelegedéskor bekövetkező térfogat-növekedését, pótolja a vízveszteséget, és forrás esetén elvezeti a gőzt. A radiátorok fölötti elhelyezkedése és a légkörrel való kapcsolata a nyitott rendszer jellemzője. Zárt rendszerben ezt a feladatot a kazánnál elhelyezett membrános tágulási tartály látja el.
Ki kell cserélni a teljes rendszert és a csöveket?
Általában nem. A nyitott rendszerről zárt rendszerre való átalakítás főként a kazánnál lévő csatlakozási pont átépítését jelenti. A régi csövek és öntöttvas radiátorok többnyire megtarthatók, mivel cseréjük ritkán kifizetődő. A tágulási tartályt kicserélik, biztonsági berendezéseket építenek be, és szükség esetén keringetőszivattyút szerelnek fel.
Csatlakoztatható a kondenzációs kazán nyitott rendszerhez?
A gyakorlatban nem. A kondenzációs kazánokat zárt rendszerben, kényszerített keringetéssel és stabil nyomással való működésre tervezik. Nyitott rendszerhez való csatlakoztatásuk hibás működéshez vezethet, és legtöbbször a gyártói garancia elvesztését jelenti.
Dambat – megbízható szivattyú- és hidrotechnikai berendezésgyártó minőségi tanúsítványokkal.
