A legtöbb otthonban a keringetőszivattyút egyszer állítják be, a beszereléskor, aztán évekig senki sem nyúl hozzá. Pedig éppen a szivattyú beállítása felelős az olyan problémák egy részéért, amelyekkel a szerelők a leggyakrabban találkoznak: csőzaj, meglepően magas fűtésszámlák és egyenetlen fűtés az egyes helyiségekben. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mit jelentenek a szivattyún található szimbólumok, melyik üzemmód milyen rendszerhez illik, és miért válnak a több évtizede alkalmazott beállítások egy modern szivattyúban a károdra.
Weboldalunkon a keringetőszivattyúk üzemmódjainak témája már korábban is előkerült. A A keringetőszivattyúk működésének vezérlése című cikk ismerteti a készülék elektronikus vezérlésének előnyeit. A mai cikk nemcsak frissíti a korábban megadott információkat, hanem a szivattyúkon található jelölésekkel kapcsolatos kérdésekre is választ ad. Ha többet szeretnél megtudni az arányos nyomásról, az állandó nyomásról vagy az AUTO üzemmódról, olvasd végig.
Három tünet, amely általában helytelen beállításra utal
Mielőtt rátérnénk az elméletre, érdemes ellenőrizni, hogy a probléma egyáltalán érint-e téged. Tapasztalataink szerint a keringetőszivattyú helytelen beállítása leggyakrabban háromféleképpen jelentkezik.
- Zúgás, sziszegés vagy búgás a rendszerben. Ez leggyakrabban éjszaka hallható, amikor csend van a házban, és akkor erősödik fel, amikor a radiátorok termosztatikus szelepei elkezdenek zárni. Ez annak klasszikus jele, hogy a szivattyú több vizet keringet, mint amennyit a rendszer képes fogadni.
- Magas áramfogyasztás folyamatos működés mellett. A keringetőszivattyú az egész fűtési szezonban, évente több ezer órán át működik. A beállítások közötti néhány tíz wattos különbség éves szinten több száz kilowattórává alakul.
- Egyenetlen fűtés. A kazánhoz legközelebbi radiátorok forrók, a legtávolabbiak alig melegek. Itt a szivattyú beállítása lehet az egyik ok, de nem az egyetlen, erről a cikk további részében írunk.
Ha az alábbi tünetek bármelyikét felismered magadon, kezdjük a legegyszerűbb dologgal, amit szerszámok nélkül is el lehet végezni: ellenőrizzük, milyen üzemmódban működik a szivattyúd.
A legmagasabb fokozat mítosza, avagy honnan ered a problémák fele
Az interneten és a szerelőkkel folytatott beszélgetésekben újra és újra visszatér a tanács: állítsd a szivattyút a legmagasabb fokozatra, úgy jobban fog fűteni. Ez a tanács nem a semmiből született, és régebben volt értelme. A régebbi, kézzel beállított háromfokozatú szivattyúknál az üzemi pontot úgy határozták meg, hogy a rendszer a legmagasabb elérhető fokozaton megfelelően működjön.
A probléma az, hogy a modern elektronikus szivattyú pontosan az ellenkező elvre épül. Lényege, hogy önállóan csökkenti a teljesítményét, amikor a rendszernek kevesebb vízre van szüksége, és növeli, amikor többre van szüksége. Ha fixen a legmagasabb állandó fordulatszámra állítod, kikapcsolod ezt a teljes logikát. A szivattyú többé nem reagál a rendszerre, folyamatosan maximális teljesítménnyel működik, és pontosan azokat a tüneteket produkálja, amelyeket fent felsoroltunk: zajt, túlzott áramfogyasztást és olyan áramlást, amelyet a rendszer nem képes kezelni.
Ha tehát kijelzős és üzemmódválasztó gombbal ellátott szivattyúd van, és az a legmagasabb állandó fokozatra van állítva, akkor nagy valószínűséggel olyan funkcióért fizetsz, amelyet nem használsz.
Mit jelentenek a keringetőszivattyún található szimbólumok?
Az üzemmódok jelölései félrevezetők lehetnek, mert a gyártók ugyanazokra a fizikai jelenségekre különböző rövidítéseket használnak. Szivattyúinknál, például a BETA 2 sorozatnál és az IVO sorozatnál olyan elrendezést alkalmazunk, amellyel a piacon sok más elektronikus készüléknél is találkozhatsz. Mindkét sorozat nyolc üzemmódot kínál.
- ECO vagy az automatikus üzemmód jelölése: gyári beállítás, amelyben a szivattyú önállóan választja ki a rendszerhez illő jelleggörbét.
- A számmal jelölt PP, például PP1 és PP2: proporcionális nyomású görbék.
- A számmal jelölt CP, például CP1 és CP2: állandó nyomású görbék.
- I, II, III: állandó fordulatszámú görbék, a korábbi fokozatok megfelelői.
A PP és CP melletti szám a görbe magasságát jelöli, vagyis azt, hogy az adott üzemmódban milyen erősen működik a szivattyú. Az alacsonyabb szám alacsonyabb görbét és kisebb energiafogyasztást jelent.
Proporcionális nyomás (PP)
Ebben az üzemmódban a szivattyú az áramlás csökkenésével mérsékli az emelőmagasságot. Amikor a radiátorok termosztatikus szelepei elkezdenek záródni, mert a helyiségekben melegebb lesz, a szivattyú érzékeli ezt, és lelassul. Ennek kettős hatása van: csökken az áramfogyasztás, és megszűnik a zaj, amely akkor keletkezik, amikor a víz erősen leszűkített szelepeken préselődik át.
Ez a szabályozott üzemmódok közül a legenergiatakarékosabb, és természetes választás minden olyan helyen, ahol a rendszer önmagát szabályozza, vagyis tipikus, termosztatikus fejekkel ellátott radiátoros rendszerben.
Állandó nyomás (CP)
Ebben az üzemmódban a szivattyú az előírt emelőmagasságot tartja fenn, függetlenül attól, hogy éppen mennyi víz áramlik a rendszerben. Kevésbé takarékos, mint a proporcionális üzemmód, viszont ellenállóbb a rendszer szokatlan működésével szemben.
Kis ellenállású, nagy csőátmérőjű rendszerekben működik jól, elsősorban padlófűtésnél, ahol a köröknek stabil rendelkezésre álló nyomásra van szükségük. Biztonságos választás régebbi, tervdokumentációval nem rendelkező rendszer korszerűsítésekor is.
Állandó fordulatszám (I, II, III)
A szivattyú folyamatosan ugyanazzal a fordulatszámmal működik, és nem reagál arra, ami a rendszerben történik. Pontosan úgy viselkedik, mint egy régi háromfokozatú szivattyú.
Ez önmagában nem rossz üzemmód, hanem konkrét alkalmazásokhoz való: egyszerű, szabályozás nélküli rendszerekhez, szivattyús rendszerré átalakított gravitációs rendszerekhez, használati melegvíz-keringető körökhöz, valamint a rendszerek azon részeihez, amelyek garantált, állandó térfogatáramot igényelnek. A probléma csak akkor kezdődik, amikor modern, termosztátokkal ellátott rendszerben állítják be, ahol kihasználatlanul hagyja a szivattyú lehetőségeit.
Melyik üzemmód melyik rendszerhez való
A gyakorlati szabály néhány esetre egyszerűsíthető. Tekints rá kiindulópontként, ne merev előírásként, mert a végső kiválasztás az adott rendszertől függ.
- Termosztatikus szelepekkel ellátott radiátorok, kétcsöves rendszer: arányos nyomás üzemmód (PP), mert a rendszer maga szabályozza a térfogatáram-igényt.
- Padlófűtés: állandónyomás-üzemmód (CP) - a köröknek stabil működési feltételekre van szükségük.
- Egycsöves, soros rendszer: alacsonyabb arányos nyomásgörbe, például PP1.
- Szabályozás nélküli, gravitációs rendszerből szivattyús rendszerré átalakított rendszer: állandó fordulatszám vagy alacsony állandónyomás-görbe.
- Nem vagy biztos benne, milyen rendszered van: hagyd meg a gyári beállítást, vagyis az automatikus üzemmódot. A mi szivattyúinknál ez az ECO, és a legtöbb tipikus háztartási rendszerben ez a megfelelő választás.
Az utolsó pont fontosabb, mint amilyennek tűnik. Ha valaki konkrét ok nélkül megváltoztatta a gyári beállítást, gyakran az a legjobb megoldás, ha egyszerűen visszatér az automatikus üzemmódhoz, és néhány napig megfigyeli a rendszert.
Mennyit takaríthatsz meg vele a valóságban
Itt két teljesen különböző számot kell elkülöníteni, mert a szakmai anyagokban rendszeresen összekeverik őket.
Az első a régi, nem szabályozható szivattyú korszerű elektronikus szivattyúra cseréjére vonatkozik. Itt valóban nagyok a különbségek, mivel az elektronikus szivattyúk a hagyományos konstrukciókhoz képest tized- és harmadannyi áramot fogyasztanak. Összehasonlításképpen: régebbi háromfokozatú OHI 25/60 szivattyúnk az első fokozaton 46 W-ot, a másodikon 67 W-ot, a harmadikon pedig 93 W-ot fogyaszt. Az olyan korszerű konstrukciók, mint az IVO sorozat, terheléstől függően 5 és 60 W közötti értékkel működnek, energiahatékonysági együtthatójuk, az EEI, pedig legfeljebb 0,23.
A második szám a már meglévő szivattyú üzemmódjának egyszerű megváltoztatására vonatkozik, és jóval szerényebb. A változtatható fordulatszámú és nyomásszabályozású szivattyúkat elemző független tudományos publikációk a fix fordulatszámú működéshez képest harminc-ötven százalékos megtakarítást jeleznek. Ez még mindig nagyon sok egy olyan változtatásért, amely néhány másodpercet vesz igénybe és semmibe sem kerül, de nem ugyanaz az érték, mint a készülék cseréje.
Még egy háromfokozatú szivattyún belül is jelentős lehet a különbség. A fent említett modellnél a legmagasabb fokozatról az elsőre való visszakapcsolás csaknem felére csökkenti a teljesítményfelvételt. A fűtési szezonban több ezer üzemórával számolva ez valódi megtakarítás, nem csupán statisztikai apróság.
Weboldalunkon megtalálja az energiamegtakarítás-kalkulátort, amelynek segítségével megbecsülheti, mennyit takaríthat meg egy régi keringetőszivattyú cseréjével.
Hogyan válassza ki a megfelelő beállítást
Nem adunk kész, lépésről lépésre követhető útmutatót, mert a menürendszer és a beállítási tartomány modellenként eltérő, minden szivattyút pedig a használati útmutatója szerint kell beállítani. Ehelyett olyan módszert mutatunk be, amely készüléktől függetlenül működik.
Kezdje a rendszere típusának megfelelő üzemmóddal a fenti javaslatok listája alapján. Ezután néhány napig figyeljen meg két dolgot, lehetőleg hűvösebb időben, amikor a rendszer terhelés alatt működik. Az első a hőérzet a kazántól legtávolabb eső helyiségekben. A második a rendszer zaja, különösen este és éjszaka.
Ha zúgás jelentkezik, lépjen egy görbével lejjebb. Ha a legtávolabbi radiátorok nem fűtenek megfelelően, növelje a beállítást egy fokozattal. A túl magas beállítás zajt és felesleges áramfogyasztást jelent, a túl alacsony pedig a kör végén lévő helyiségek elégtelen fűtését. A megfelelő beállítás a legalacsonyabb érték, amelynél az egész rendszer megfelelően fűt.
Amikor a helytelen beállítás nem a teljes probléma
Fontos tisztában lenni ennek a módszernek a korlátaival. A szivattyú beállítása azt szabályozza, hogy mennyi víz kering az egész rendszerben, de azt nem, hogyan oszlik el ez a víz az egyes radiátorok között. Ha az összes üzemmód kipróbálása után is egyes helyiségek érezhetően melegebbek maradnak a többinél, az ok máshol keresendő, és a szivattyú teljesítményének növelése nem oldja meg, csak zajosabbá teszi a rendszert.
Hasonló a helyzet a levegős vagy szennyezett rendszerrel is. A lerakódások és a levegő a rendszerben a helytelen beállításhoz nagyon hasonló tüneteket okozhatnak, és ezeket semmilyen üzemmódváltás nem szünteti meg. Ilyen esetekben a következő lépés magának a rendszernek az ellenőrzése, nem pedig a szivattyúval való további kísérletezés.
Ha a jelenlegi szivattyúja nem rendelkezik elektronikus üzemmódokkal, és csak fokozatkapcsolóval van ellátva, érdemes megfontolni a cseréjét. Kínálatunkban keringetőszivattyúkat és szerelési tartozékokat, valamint egy külön kategóriát is talál, amelyben A energiaosztályú, elektronikus szabályozású energiatakarékos keringetőszivattyúkat gyűjtöttük össze. Arról, hogy az ilyen megoldások hogyan hatnak az üzemeltetési költségekre, a fűtési rendszerekhez való energiatakarékos keringetőszivattyúkról szóló cikkünkben írunk bővebben.
Dambat – megbízható szivattyú- és hidrotechnikai berendezésgyártó minőségi tanúsítványokkal.
Gyakran ismételt kérdések
Melyik fokozaton kell működnie a keringetőszivattyúnak?
A korszerű elektronikus szivattyú általában egyáltalán nem állandó fokozaton működik, hanem szabályozott üzemmódban: termosztátokkal felszerelt radiátoros rendszerhez proporcionális nyomású, padlófűtéshez pedig állandó nyomású üzemmódban. Az I., II. és III. állandó fokozat szabályozás nélküli rendszerekhez való.
A legmagasabb fokozatra állított szivattyú gyorsabban felfűti a házat?
Nem. A magasabb beállítás növeli a rendszerben áramló víz mennyiségét, de ha a rendszer nem képes ezt a vízmennyiséget befogadni, a többlet nem további hővé, hanem zajjá és magasabb áramfogyasztássá alakul. Elektronikus szivattyúnál a legmagasabb állandó fokozat ráadásul kikapcsolja az automatikus szabályozást, vagyis a készülék fő előnyét.
Mit jelentenek a PP és CP jelölések a keringetőszivattyún?
A PP a proporcionális nyomású görbéket jelöli, amelyeknél a szivattyú az áramlás csökkenésével lelassul. A CP az állandó nyomású görbéket jelöli, amelyeknél a szivattyú az áramlástól függetlenül fenntartja a beállított emelőmagasságot. A rövidítés melletti szám a görbe magasságát, vagyis az adott üzemmódban végzett működés intenzitását jelöli.
Miért zúg és búg a keringetőszivattyú éjszaka?
A leggyakoribb ok a túl magas beállítás. Este és éjszaka a radiátorok termosztatikus szelepei jobban el vannak zárva, ezért a szivattyú által továbbított víz a leszűkített rendszeren préselődik át, ami hallható a csövekben. A következő, alacsonyabb görbére való váltás vagy a proporcionális nyomású üzemmódra való áttérés általában megoldja a problémát.
Melyik szivattyúüzemmódot válasszam padlófűtéshez?
Padlófűtéshez az állandó nyomású üzemmódot javasoljuk, amelyet általában CP jelöl, mivel a padlófűtési körök stabil működési feltételeket igényelnek. Ha bizonytalan vagy, jó kiindulópont a gyári beállítás meghagyása, vagyis az automatikus üzemmód.
Mennyi áramot fogyaszt a keringetőszivattyú, és érezhető különbséget jelent-e az üzemmód megváltoztatása?
A régebbi, háromfokozatú szivattyúk általában néhány tíz watttól több mint kilencven wattig fogyasztanak a fokozattól függően, míg a korszerű elektronikus kivitelek néhány watttól néhány tíz wattig. Már az állandó fordulatszámról szabályozott üzemmódra való váltás is a független kutatások szerint mintegy harminc-ötven százalékos megtakarítást eredményez, a teljes fűtési szezon alatt pedig ez a számla összegén is érezhető.
Megváltoztattam a szivattyú üzemmódját, de semmi sem javult. Mi a teendő?
A szivattyú beállítása határozza meg az egész rendszerben keringő víz mennyiségét, de nem szabályozza annak elosztását az egyes radiátorok között. Ha a megfelelő üzemmód ellenére egyes helyiségek jelentősen gyengébben fűtenek, mint mások, annak oka általában a rendszerben lévő áramlás eloszlása, illetve a rendszer levegősödése vagy elszennyeződése, nem pedig önmagában a szivattyú.
