W az előző, fűtési költségekről szóló cikkben összehasonlítottuk a különböző hőforrások költségeit, és a hőszivattyú nagyon jól szerepelt az összevetésben, különösen talajszondás változatban. Ha már döntöttél, és levegő-víz hőszivattyút választasz, egy második, magával a hőforrással legalább egyformán fontos kérdés vár rád: split vagy monoblokk? Ez nem egy apróság, amely csupán az egység elhelyezéséről szól. Arról van szó, hogy a teljes rendszer mit kíván majd tőled, még mielőtt fűteni kezdene.
Split vagy monoblokk: a különbség fontosabb, mint az egység elhelyezkedése
A leggyakoribb leegyszerűsítés így szól: a splitnél van valami a házban, a monoblokknál minden kint van. Ez igaz, de nem ez a legfontosabb különbség. A kulcskérdés más: hol van a hűtőközeg, vagyis az a keringő anyag, amely ténylegesen átviszi a hőt a levegőből a vízbe? W a splitben a hűtőközeg a kültéri és a beltéri egység közötti csövekben áramlik, ezért részben a házban található. W a monoblokknál a teljes hűtőközeg-kör gyárilag le van zárva egyetlen, a szabadban álló burkolatban, a házba pedig már csak víz jut be. Ennek a látszólag apró szerkezeti különbségnek jelentős jogi következményei lehetnek, amelyekkel kevesen vannak tisztában.
Split: a szabvány, amely továbbra is uralja a piacot
W a splitben a kültéri egység tartalmazza a kompresszort és a levegőből hőt elvonó hőcserélőt, míg a teljes hidraulikus rendszer, vagyis a keringetőszivattyú, az esetleges puffertartály és a vészfűtés egy kis beltéri egységben kap helyet a házban. Így hűtőközeget szállító cső vezet a házba, a fűtési rendszer vize pedig mindvégig a helyén marad, soha nem kerül ki a szabadba. Azzal az elképzeléssel ellentétben, hogy a könnyebben telepíthető monoblokk kiszorítja a régebbi split rendszert, az iparági adatok épp az ellenkezőjét mutatják: a Lengyel Hőszivattyú-technológiai Fejlesztési Szervezet szerint 2026 első felében Lengyelországban körülbelül háromszor gyakrabban értékesítettek split rendszereket, mint monoblokkokat, piaci részesedésük pedig megközelítette a nyolcvan százalékot.
A split valódi előnye éppen abból fakad, hogy a fűtési rendszer vize soha nem hagyja el a fűtött házat: nincs olyan szakasz, amely fagyban befagyhatna, ezért a monoblokkal ellentétben a split nem igényel külön fagyvédelmet. A split nagyobb fűtőteljesítmény esetén is praktikusabb választás lehet, amikor a beltéri egység külön elemek hozzáadása nélkül integrált puffertartályként vagy a használati melegvíz előállításának támogatására is szolgálhat. Ennek a rugalmasságnak az ára az alább ismertetett bürokrácia: mivel a hűtőközeg ténylegesen áthalad a házon, a jogszabályok szigorúbban kezelik.
Monoblokk: kevesebb formalitás, több munka a szabadban
A monoblokk megfordítja ezt a felállást. A hűtőközeg teljes köre, a kompresszorral és a hőcserélővel együtt, gyárilag zárt, egyetlen, az épületen kívül álló egységben. A házba már csak meleg víz jut be, akárcsak egy hagyományos kazánból. Így a szerelés legszigorúbb előírásokhoz kötött része, vagyis a hűtőközeggel végzett munka egyszer, a gyárban történik, a helyszínen pedig a szerelőnek már csak az egyszerűbb hidraulikus csatlakoztatással kell foglalkoznia. Ez lerövidíti a szerelési időt, és olcsóbb is lehet, de ennek ára van: mivel a fűtési rendszer teljes vízmennyisége a fagyban álló berendezésen halad át, ezt a rendszerrészt külön fagyvédelemmel kell ellátni.
A bürokrácia a monoblokknak kedvez
Az Európai Unió évek óta ügyel arra, hogy a légkondicionálókban és hőszivattyúkban használt hűtőközegek ne juthassanak büntetlenül a légkörbe, mert sok közülük jelentősen hozzájárul az üvegházhatáshoz. A kilogrammokat nem közvetlenül számolják, hanem az úgynevezett CO2-egyenértékre váltják át a mennyiségüket, amely azt mutatja meg, hogy az adott gáz mennyire károsítja az éghajlatot a szén-dioxidhoz viszonyítva. Minél nagyobb ez az egyenérték egy berendezésben, annál több a formalitás: minősített szerelőt kell alkalmazni, rendszeresen kötelező a tömítettség ellenőrzése, egy bizonyos küszöb átlépése után pedig a berendezést be kell jegyezni a központi nyilvántartásba.
Ezt úgy lehet elképzelni, mint az áruszállításra vonatkozó szabályokat: egy bizonyos kis mennyiségig nincs szükség külön engedélyekre, de ha többet szállítasz, további követelmények, bejelentések és ellenőrzések lépnek életbe. A split rendszereknél ez a formalitási küszöb alacsony, mert a hűtőközeg csöveken keresztül az egész házon át áramlik, így egy esetleges szivárgás ott történik, ahol laksz, ezért a jogszabályok óvatosabban kezelik ezt. A népszerű R32 hűtőközeg esetében a határ körülbelül 7,4 kilogramm. A monoblokknál, ahol a teljes kör gyárilag zárt és tömített, szivárgás esetén pedig a gáz az épületen kívülre jut, ugyanez a küszöb kétszer magasabb, körülbelül 14,8 kilogramm. W A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyes split rendszerek megközelítik ezt az alacsonyabb határértéket, és további formalitásokat igényelnek, míg egy hasonló monoblokk gyakran mindenféle bonyodalom nélkül belefér. Ennek ellenére, ahogy a fenti piaci adatok is mutatják, a könnyebb ügyintézés önmagában nem dönti el, mit választ a beruházók többsége.
2027: amikor az R32 jelentőségét veszti
Ez az egész küszöbértékekkel és kilogrammokkal kapcsolatos számítás azonban hamarosan megváltozik, egy egészen más hűtőközeg javára. 2027. január 1-jétől az uniós szabályozás megtiltja a magas globális felmelegedési potenciálú hűtőközegekkel működő új hőszivattyúk forgalomba hozatalát; ezek közé tartozik az R32 is. Ez a legfeljebb 50 kW-os monoblokkokra és a legfeljebb 12 kW-os levegő-víz split rendszerekre egyaránt vonatkozik, vagyis gyakorlatilag a családi házak tulajdonosait érdeklő teljes szegmensre. W A piac a gyakorlatban már most áttér a természetes hűtőközegekre, mindenekelőtt az R290-ként jelölt propánra, amelynek elhanyagolható a klímára gyakorolt hatása, és nem vonatkoznak rá ugyanazok a mennyiségi korlátozások. Hőszivattyú választásakor érdemes ma ellenőrizni, milyen hűtőközeggel működik, hiszen ez a következő évtized szervizelésének és az alkatrészek elérhetőségének jövőjéről szól, nem csupán a jelenlegi előírásokról.
A monoblokk fagyvédelme
A monoblokknak van egy gyenge pontja, amire figyelni kell: a teljes rendszer vízmennyisége, nem csupán a hűtőközeg, áthalad a fagyban álló egységen. Ha éppen egy kemény téli időszak közepén menne el az áram, a rendszer ezen részében lévő víz megfagyhatna, és szétrepeszthetné a hőcserélőt. Ezért az ilyen rendszerekbe mechanikus fagyvédelmi szelepet szerelnek, amely tisztán hőmérsékleti elven működik, áram és vezérlő nélkül, és még a fagyás előtt kis mennyiségű vizet enged le.
Ha a lehető legrövidebb telepítési időre és kevesebb ügyintézésre törekszel, és elfogadod, hogy a rendszer része egy plusz fagyvédelmi szelep, a monoblokk egyszerűbb választás lesz, különösen kisebb és közepes teljesítménynél. Ha viszont nagyobb rendszert tervezel, fontos számodra, hogy a teljes fűtővíz biztonságban maradjon a házban, külön fagyvédelem nélkül, vagy olyan szerelőt találsz, aki jól ismeri a hűtőközegekkel végzett munkát, a split marad az a választás, amelyet a lengyel piacon a vásárlók túlnyomó többsége választ, a vele járó plusz ügyintézés ellenére.
Mire van szüksége a hőszivattyúnak a telepítéshez
A gyártók szívesen mutatják be magát a berendezést kész megoldásként, de ez csak a történet egyik része. Ahhoz, hogy a hőszivattyú stabilan és hatékonyan működjön, a fűtési rendszer többi részét is megfelelően elő kell készíteni. Három elem különösen fontos: a hőcserélőn átáramló víz minimális mennyisége, a berendezés működését stabilizáló, megfelelő méretű hőtároló tartály, valamint a hidraulikus leválasztás, ha a házban egynél több, eltérő jellemzőkkel rendelkező fűtési kör van, például radiátorok és padlófűtés egyszerre.
Áramlási hibák és a kompresszor ciklikus ki-be kapcsolása
Ha ezekre a követelményekre nem ügyelnek, leggyakrabban két probléma merül fel. Az első az áramlási hiba, amely azt jelzi, hogy nem áramlik elegendő víz a hőcserélőn keresztül ahhoz, hogy biztonságosan elvezesse a kompresszor hőjét. A második a ciklikus ki-be kapcsolás: ilyenkor a kompresszor rövid időközönként újra és újra be- és kikapcsol, ahelyett, hogy hosszabb ideig folyamatosan működne. Mindkét problémának közös a forrása: a hőszivattyúba gyárilag beépített szivattyút úgy tervezték, hogy a berendezés saját ellenállását küzdje le, nem pedig egy hosszú padlófűtési körökkel rendelkező, kiterjedt teljes fűtési rendszerét. Ilyenkor segítséget nyújthat egy megfelelően kiválasztott kiegészítő szivattyúcsoport és osztó-gyűjtő, amelyek ott biztosítják az áramlást, ahol a hőszivattyú önmagában már nem boldogul.
Ki kell cserélni a régi radiátorokat?
A régi radiátorok az egyik leggyakoribb okai annak, hogy az emberek egyáltalán lemondanak az otthoni hőszivattyúról, pedig ez az esetek többségében indokolatlan aggodalom. A radiátorok annál intenzívebben adják le a hőt, minél magasabb a hőmérséklete annak a víznek, amely táplálja őket, de ez nem jelenti azt, hogy alacsonyabb hőmérsékleten ne fűtenének. Csak azt jelenti, hogy nagyobbaknak kell lenniük, vagy hosszabb ideig kell működniük ahhoz, hogy ugyanannyi hőt adjanak le. A korszerűsített, új ablakokkal és hőszigeteléssel ellátott ház sokkal kevesebb hőt veszít, mint korábban, így ugyanazok a régi radiátorok alacsonyabb hőmérsékletű vízzel táplálva is elegendők a komfort fenntartásához.
COP, SCOP és a tényleges számlák
A gyártók szívesen adják meg a COP-értéket, vagyis a leadott hő és az elfogyasztott villamos energia arányát, amelyet egyetlen konkrét üzemi ponton mértek, például plusz hét fokos levegő- és harmincöt fokos fűtővíz-hőmérséklet mellett. A probléma az, hogy Lengyelországban a fűtési szezon nagy részében eltérőek a körülmények, ezért önmagában a COP keveset mond a tényleges számlákról. Jobb mutató a SCOP, vagyis az átlagos szezonális hatásfok, amely az egész év változó időjárását veszi figyelembe.
A német Fraunhofer ISE kutatóintézet több éven át 77 ténylegesen működő rendszert vizsgált, és olyan eredményeket kapott, amelyeket érdemes ismerni vásárlás előtt: a levegő-víz hőszivattyúk átlagos SCOP-értéke 3,4 volt, 2,6 és 5,4 között változott a konkrét rendszertől és háztól függően, a talajszondás hőszivattyúké pedig átlagosan 4,3. Az eredmények szórása egyértelműen mutatja, hogy nem csak a berendezés márkája és típusa számít. Ugyanaz a hőszivattyú jól előkészített rendszerben, megfelelő vízáramlással és az épület tényleges hőveszteségéhez igazított előremenő hőmérséklettel az alsó érték helyett a felső határhoz közeli eredményt is elérhet.
A Dambat a szivattyúk és hidrotechnikai berendezések megbízható, minőségi tanúsítványokkal rendelkező gyártója.
Gyakran ismételt kérdések
Mi az a split rendszerű hőszivattyú?
Olyan rendszer, amelyben a hűtőközeg az épületen kívüli és belüli egység között, csöveken keresztül kering, ezért részben a házon belül található. W monoblokk esetén a hűtőközeg teljes köre gyárilag zárt, és a kültéri egységben található; a házba már csak víz jut be.
Miért jár kevesebb adminisztrációval a monoblokk, mint a split rendszer?
Az uniós hűtőközeg-szabályozás alacsonyabb határértéket szab meg arra, hogy split rendszerű telepítésnél mennyi hűtőközeg használható további adminisztráció nélkül, mivel az esetleges szivárgás a házon belül történik. A monoblokkoknál, ahol a szivárgás az épületen kívül történne, ugyanez a határérték kétszer magasabb, ami a gyakorlatban kevesebb adminisztrációt jelent a szokásos telepítéseknél.
2027-től eltűnnek a piacról az R32-es hőszivattyúk?
2027. január 1-jétől nem lehet forgalomba hozni a magas globális felmelegedési potenciálú hűtőközegekkel, többek között R32-vel működő új hőszivattyúkat a családi házaknál jellemző teljesítménykategóriában. A piac már most a természetes hűtőközegekre áll át, elsősorban az R290 propánra.
Használhatók a régi radiátorok hőszivattyúval?
Általában igen, különösen az épület energetikai korszerűsítése után. Alacsonyabb előremenő hőmérséklet mellett a radiátorok időegységenként kevesebb hőt adnak le, de mivel a ház kevesebb hőt veszít, mint korábban, általában ugyanakkora radiátorfelület is elegendő a komfort fenntartásához.
Mi a különbség a COP és az SCOP között?
A COP egyetlen konkrét működési pontban mért hatásfok, például adott levegő- és vízhőmérséklet mellett. Az SCOP a teljes fűtési idényre átlagolja a hatásfokot, figyelembe véve a változó időjárást is, ezért jobban tükrözi a valós éves energiafogyasztást.
Miért kapcsolgat a hőszivattyú, miért kapcsol be és ki rövid időközönként?
A leggyakoribb ok, hogy a rendszeren átáramló víz mennyisége túl kicsi a berendezés teljesítményéhez képest. Ennek gyakran az az oka, hogy hiányzik a gyári szivattyút támogató kiegészítő keringetőszivattyú, vagy túl kicsi a rendszer működését stabilizáló hőpuffer.






