W előző, a fűtési költségekről szóló cikkünkben összehasonlítottuk a különböző hőforrások költségeit, és a hőszivattyú nagyon jól szerepelt ebben az összevetésben, különösen talajszondás kivitelben. Ha már megszületett a döntés, és levegő-víz hőszivattyút választasz, egy második, magával a hőforrással azonosan fontos kérdés vár rád: split vagy monoblokk? Ez nem pusztán esztétikai kérdés arról, hol álljon a berendezés. Arról szól, hogy az egész rendszer mit fog igényelni tőled még azelőtt, hogy elkezdene fűteni.
Split vagy monoblokk: a különbség fontosabb, mint a berendezés elhelyezkedése
A leggyakoribb leegyszerűsítés így hangzik: a splitnek van valamilyen egysége a házban, a monoblokknak pedig minden része kint van. Ez igaz, de nem ez a legfontosabb különbség. A kulcskérdés más: hol található a hűtőközeg, vagyis az a körfolyamatban keringő anyag, amely ténylegesen átviszi a hőt a levegőből a vízbe? Split rendszerben a hűtőközeg csöveken áramlik a kültéri és a beltéri egység között, ezért részben a házban található. Monoblokk esetén a teljes hűtőközeg-kör gyárilag zárt, egyetlen, kültéren álló burkolatban kap helyet, és a házba már csak a víz lép be. Ez a látszólag apró szerkezeti különbség jelentős jogi következményekkel járhat, amelyekkel kevesen vannak tisztában.
Split: a piacot továbbra is uraló szabvány
A split kültéri egysége tartalmazza a kompresszort és a levegőből hőt nyerő hőcserélőt, míg a teljes hidraulikus rendszer, vagyis a keringetőszivattyú, az esetleges puffertartály és a tartalékfűtés egy kis beltéri egységben található a házban. Így a házba hűtőközeggel töltött cső érkezik, a rendszerben keringő víz pedig végig bent marad, és soha nem kerül a szabadba. Annak ellenére, hogy az egyszerűbben telepíthető monoblokk kiszorítja a régebbi splitet - ezt sokan ösztönösen gondolnák -, az iparági adatok ennek ellenkezőjét mutatják: a Lengyel Hőszivattyú-technológiai Fejlesztési Szervezet szerint 2026 első felében Lengyelországban a split rendszereket körülbelül háromszor gyakrabban értékesítették, mint a monoblokkokat, piaci részesedésük pedig megközelítette a nyolcvan százalékot.
A split valódi előnye éppen az, hogy a rendszerben keringő víz soha nem hagyja el a fűtött házat: nincs olyan szakasz, amely fagyban megfagyhatna, ezért a monoblokkal ellentétben a split nem igényel külön fagyvédelmet. A split nagyobb fűtési teljesítményigény esetén is praktikusabb választás lehet, mivel a beltéri egység további elemek hozzáadása nélkül integrált puffertartályként vagy a használati melegvíz-ellátás támogatására is szolgálhat. Ennek a rugalmasságnak az ára az alább ismertetett bürokrácia: mivel a hűtőközeg ténylegesen a házon belül is áramlik, a jogszabályok óvatosabban kezelik.
Monoblokk: kevesebb formalitás, több munka a kültérben
A monoblokk megfordítja ezt az elrendezést. A teljes hűtőközeg-kör, a kompresszorral és a hőcserélővel együtt, gyárilag egyetlen, az épületen kívül álló egységben van lezárva. A házba már csak a forró víz lép be, hasonlóan egy hagyományos kazánhoz. Ennek köszönhetően a telepítés leginkább formalitásigényes része, vagyis a hűtőközeggel végzett munka egyszer, a gyárban történik, a helyszíni telepítőnek pedig már csak az egyszerűbb hidraulikus bekötéssel kell foglalkoznia. Ez lerövidíti a telepítési időt, és olcsóbb is lehet, de ennek ára van: mivel a teljes rendszerben keringő víz a fagyban álló berendezésen keresztül halad, ennek a rendszerszakasznak külön fagyvédelmet kell biztosítani.
A bürokrácia a monoblokk javára billenti a mérleget
Az Európai Unió évek óta ügyel arra, hogy a légkondicionálókban és hőszivattyúkban használt hűtőközegek ne kerüljenek büntetlenül a légkörbe, mivel közülük sok jelentősen hozzájárul az üvegházhatáshoz. A mennyiséget nem közvetlenül kilogrammban számítják, hanem úgynevezett CO2-egyenértékre váltják át, amely azt mutatja meg, hogy az adott gáz szén-dioxidhoz viszonyítva mennyire káros az éghajlatra. Minél több ez az egyenérték egy rendszerben, annál több a formalitás: minősített szerviztechnikus alkalmazásának szükségessége, kötelező időszakos tömörségi ellenőrzések, valamint egy bizonyos határérték felett a rendszer bejegyzése a központi nyilvántartásba.
Ezt úgy lehet elképzelni, mint az áruszállításra vonatkozó szabályokat: egy bizonyos kis mennyiségig nincs szükséged további engedélyekre, de nagyobb mennyiség szállításakor további követelmények, bejelentések és ellenőrzések lépnek életbe. Split rendszereknél ez a formalitási küszöb alacsonyabb, mivel a hűtőközeg a házon keresztül futó csövekben áramlik, és egy esetleges szivárgás ott történne, ahol az emberek laknak, ezért a jogszabályok óvatosabban kezelik. A népszerű R32 hűtőközeg esetén ez a határ körülbelül 7,4 kilogramm. Monoblokknál, ahol a teljes kör gyárilag zárt és tömör, szivárgás esetén pedig a gáz az épületen kívül szabadulna fel, ugyanez a küszöb kétszer magasabb, körülbelül 14,8 kilogramm. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a split rendszerek egy része megközelíti az alacsonyabb határértéket, és további formalitásokat igényel, míg egy hasonló monoblokk gyakran minden komplikáció nélkül belefér ebbe a határba. Ennek ellenére, ahogy a fenti piaci adatok is mutatják, önmagában a könnyebb ügyintézés nem dönti el a beruházók többségének választását.
2027: amikor az R32 elveszíti jelentőségét
Ez a határértékekkel és kilogrammokkal kapcsolatos számítás azonban hamarosan megváltozik, méghozzá egy teljesen másik hűtőközeg javára. 2027. január 1-jétől az uniós szabályozás tiltja a magas globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközegekkel működő új hőszivattyúk forgalomba hozatalát, és ezek közé tartozik az R32 is. Ez egyaránt vonatkozik az 50 kW-ig terjedő monoblokkokra és a 12 kW-ig terjedő levegő-víz split rendszerekre, vagyis gyakorlatilag a családi házak tulajdonosait érdeklő teljes szegmensre. A piac a gyakorlatban már most átáll a természetes hűtőközegekre, elsősorban az R290 jelzésű propánra, amelynek éghajlatra gyakorolt hatása elenyésző, és nem vonatkoznak rá ugyanazok a mennyiségi korlátozások. Hőszivattyú választásakor érdemes ellenőrizni, milyen hűtőközeggel működik, mert ez nemcsak a jelenlegi szabályozásról szól, hanem a szervizelés és a pótalkatrészek elérhetőségéről is a következő évtizedben.
A monoblokk fagy elleni védelme
A monoblokknak van egy gyenge pontja, amelyre figyelni kell: a teljes rendszerben keringő víz, nemcsak a hűtőközeg, áthalad a fagyban álló kültéri egységen. Ha egy kemény tél közepén éppen elmenne az áram, a rendszer ezen részében megfagyhatna a víz, és szétfeszíthetné a hőcserélőt. Ezért az ilyen rendszerekbe mechanikus fagyvédelmi szelepet építenek be, amely tisztán termikusan, áram és vezérlő nélkül működik, és kis mennyiségű vizet enged ki, mielőtt a víz megfagyna.
Ha a lehető legrövidebb telepítési idő, kevesebb formalitás fontos számodra, és elfogadod a külön fagyvédelmi szelepet a rendszer részeként, a monoblokk egyszerűbb választás lesz, különösen kis és közepes teljesítménynél. Ha viszont nagyobb rendszert tervezel, fontos számodra, hogy a teljes fűtővíz biztonságosan a házon belül maradjon, külön kültéri fagyvédelem nélkül, vagy olyan telepítőre találsz, aki jártas a hűtőközegekkel végzett munkában, a split továbbra is olyan választás, amelyet a lengyel piac elsöprő többsége előnyben részesít, a hozzá kapcsolódó további formalitások ellenére.
Mire van szüksége a hőszivattyúnak a rendszerben?
A gyártók szívesen mutatják magát a berendezést kész megoldásként, de ez csak a történet egy része. Ahhoz, hogy a hőszivattyú stabilan és hatékonyan működjön, a rendszer többi részét is megfelelően elő kell készíteni. Három elemnek van itt különösen nagy jelentősége: a hőcserélőn áthaladó minimális vízáramlásnak, a berendezés működését stabilizáló, megfelelő méretű hőtároló puffertartálynak, valamint a hidraulikus leválasztásnak, ha a házban egynél több, eltérő jellemzőkkel rendelkező fűtési kör van, például radiátorok és padlófűtés egyszerre.
Áramlási hibák és a kompresszor rövid ciklusai
Ha ezeket a követelményeket nem tartják be, leggyakrabban két probléma jelentkezik. Az első az áramlási hiba, amely azt jelzi, hogy nem halad át elegendő víz a hőcserélőn ahhoz, hogy biztonságosan elvezesse a kompresszor hőjét. A második a rövid ciklusú működés, vagyis amikor a kompresszor rövid időközönként újra és újra be- és kikapcsol, ahelyett hogy hosszabb ideig folyamatosan működne. Mindkét problémának közös az oka: a hőszivattyúba beépített gyári szivattyút magának a berendezésnek az ellenállásaira tervezték, nem pedig a teljes, hosszú padlófűtési körökkel rendelkező, összetett rendszerre. Ilyenkor egy megfelelően kiválasztott kiegészítő szivattyúcsoport és osztó-gyűjtők segíthet, amelyek ott támogatják az áramlást, ahol a hőszivattyú saját szivattyúja már nem boldogul.
Ki kell cserélni a régi radiátorokat?
A régi radiátorok az egyik leggyakoribb okai annak, hogy az emberek egyáltalán lemondanak a hőszivattyúról a házukban, és ez a legtöbb esetben szükségtelen aggodalom. A radiátorok annál intenzívebben adják le a hőt, minél magasabb a fűtésükre használt víz hőmérséklete, de ez nem jelenti azt, hogy alacsonyabb hőmérsékleten abbahagyják a fűtést. Csak azt jelenti, hogy nagyobbnak kell lenniük, vagy hosszabb ideig kell működniük ugyanannyi hő leadásához. A korszerűsített, új ablakokkal és hőszigeteléssel rendelkező ház sokkal kevesebb hőt veszít, mint korábban, ezért ugyanazok a régi radiátorok alacsonyabb előremenő hőmérséklettel is elegendők a komfort fenntartásához.
COP, SCOP és a tényleges számlák
A gyártók szívesen adják meg a COP-értéket, vagyis a leadott hő és az elfogyasztott villamos energia arányát, amelyet egyetlen konkrét üzemi ponton mérnek, például plusz 7 fokos levegő-hőmérséklet és 35 fokos fűtővíz mellett. A probléma az, hogy Magyarországon a fűtési szezon nagy részében ettől eltérőek a körülmények, ezért önmagában a COP keveset mond a tényleges számlákról. Jobb mutató az SCOP, vagyis az átlagos szezonális hatásfok, amely az egész éven át változó időjárást is figyelembe veszi.
A német Fraunhofer ISE kutatóintézet több éven át 77 ténylegesen működő rendszert figyelt meg, és vásárlás előtt érdemes ismerni az eredményeket: a levegő-víz hőszivattyúk átlagosan 3,4-es SCOP-ot értek el, 2,6 és 5,4 közötti értékekkel, az adott rendszertől és épülettől függően, míg a talajhőszivattyúk átlaga 4,3 volt. Az eredmények ilyen nagy szórása egyértelműen megmutatja, hogy önmagában a berendezés márkája és modellje nem minden. Ugyanaz a hőszivattyú megfelelően előkészített rendszerben, megfelelő áramlással és az épület tényleges hőveszteségéhez igazított előremenő hőmérséklettel az alsó határ helyett a felső határhoz közeli eredményt is elérhet.
Dambat - megbízható szivattyú- és hidrotechnikai berendezésgyártó minőségi tanúsítványokkal.
Gyakran ismételt kérdések
Mi az a split típusú hőszivattyú?
Olyan rendszer, amelyben a hűtőközeg a kültéri és a beltéri egység között csöveken kering, ezért részben a házban található. Monoblokk esetén a teljes hűtőközeg-kör gyárilag a kültéren álló egységben van lezárva, és a házba már csak a víz lép be.
Miért igényel a monoblokk kevesebb formalitást, mint a split?
A hűtőközegekre vonatkozó uniós szabályok alacsonyabb hűtőközeg-mennyiségi küszöböt határoznak meg további formalitások nélkül a split rendszereknél, mivel egy esetleges szivárgás a házon belül történik. Monoblokk esetén, ahol a szivárgás az épületen kívül történne, ugyanez a küszöb kétszer magasabb, ami a gyakorlatban kevesebb bürokráciát jelent a szokásos rendszereknél.
Eltűnnek 2027-től az R32 hűtőközeggel működő hőszivattyúk a piacról?
2027. január 1-jétől nem lehet forgalomba hozni olyan új hőszivattyúkat, amelyek magas globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközegekkel, így R32-vel működnek, a családi házaknál jellemző teljesítménykategóriában. A piac már most átáll a természetes hűtőközegekre, elsősorban az R290 propánra.
Alkalmasak a régi radiátorok hőszivattyúval való együttműködésre?
Általában igen, különösen az épület energetikai korszerűsítése után. A radiátorok alacsonyabb előremenő hőmérsékleten időegység alatt kevesebb hőt adnak le, de mivel a ház kevesebb hőt veszít, mint korábban, ugyanaz a radiátorfelület általában elegendő a komfort fenntartásához.
Mi a különbség a COP és az SCOP között?
A COP egyetlen konkrét üzemi ponton mért hatásfok, például meghatározott levegő- és vízhőmérsékleten. Az SCOP a teljes fűtési szezonra átlagolja a hatásfokot, figyelembe véve a változó időjárást, ezért jobban tükrözi a tényleges éves energiafogyasztást.
Miért működik rövid ciklusokban a hőszivattyú, vagyis miért kapcsol be és ki rövid időközönként?
Leggyakoribb oka az, hogy a rendszerben az eszköz lehetőségeihez képest túl kicsi a vízáramlás, amit gyakran a berendezésben lévő gyári szivattyút támogató kiegészítő keringetőszivattyú hiánya, vagy a rendszer működését stabilizáló túl kicsi puffertartály okoz.
