A radiátor melletti gombon öt szám és egy hópehely van, használati útmutatót pedig soha senki sem mellékelt hozzá. Innen ered a fűtéssel kapcsolatos otthoni félreértések többsége: valaki maximumra tekeri, hogy gyorsabban meleg legyen, más mindent nullára állít, mielőtt munkába indul, a számla pedig így is magasabb lesz a kelleténél. W ebben a cikkben elmagyarázzuk, mit jelentenek a számok, melyik helyiségben milyen hőmérséklet ajánlott, és mennyit lehet ténylegesen megtakarítani, ha egy fokkal lejjebb állítjuk a fűtést.
Mit jelentenek a számok a termosztatikus radiátorszelepen
A legfontosabb tudnivaló: a gombon lévő szám nem a fűtés erősségét, hanem a kívánt szobahőmérsékletet jelzi. A termosztatikus szelepben van egy érzékelő, amely méri a körülötte lévő levegő hőmérsékletét, és maga nyitja vagy zárja a radiátorba áramló forró víz útját. A célt állítod be, nem a fűtés intenzitását.
Az egyes állások nagyjából a következő hőmérsékleteknek felelnek meg:
| Állás | Hőmérséklet | Hol ajánlott |
|---|---|---|
| ❄ | kb. 6–8°C | csak a fűtési rendszer fagy elleni védelmére |
| 1 | kb. 12–14°C | szélfogó, garázs, háztartási helyiségek |
| 2 | kb. 15–16°C | hálószoba |
| 3 | kb. 20–22°C | nappali, társalgó, dolgozószoba |
| 4 | kb. 22–24°C | fürdőszoba |
| 5 | kb. 26–28°C | szélső érték, mindennapi használatra nincs szükség rá |
A tartományok a szelep gyártójától függően kissé eltérnek, ezért iránymutatásként kezeld őket, ne fokra pontos értékekként. Az alapelv viszont mindegyiknél ugyanaz: minél magasabb a szám, annál melegebbnek kell lennie a helyiségnek, mielőtt a radiátor leállítja a fűtést.
Miért nem befolyásolja a beállítás a helyiség felmelegedésének sebességét
Ez talán a fűtéssel kapcsolatos leggyakoribb tévhit. Amikor visszatérsz a kihűlt lakásba, az ösztön azt súgja, tekerd maximumra a gombot, hogy felgyorsítsd a felfűtést. A termosztatikus radiátorszelep azonban nem úgy működik, mint a gázpedál.
Ha a szobában alacsonyabb a hőmérséklet a beállítottnál, a szelep teljesen kinyílik, függetlenül attól, hogy hármason vagy ötösön áll. Pontosan ugyanannyi forró víz áramlik a radiátorba. A különbség csak a végén jelentkezik: hármas állásban a radiátor leállítja a vízáramlást, amikor a szobában 20–22 fok lesz, ötös állásban viszont tovább fűt, akár 26 vagy 28 fokig. A szoba ugyanolyan gyorsan melegszik fel, csak az utóbbi esetben nem áll le akkor, amikor már kellemes a hőmérséklet.
Az eredmény tehát az, hogy a túlzott fűtésért fizetsz, nem pedig a gyorsaságért. Ha gyorsabban szeretnéd felmelegíteni a szobát, hatékonyabb szabaddá tenni a radiátort, és becsukni a szoba ajtaját, mint átállítani a beállításokat.
Milyen hőmérséklet legyen az egyes helyiségekben?
Kényelmes ugyan, ha mindenhol ugyanazt az értéket állítod be, de költséges. A legnagyobb megtakarítást éppen a hőmérséklet helyiségenkénti változtatásával érheted el: a konyhában és a hálószobában egyszerűen nincs szükséged annyi fokra, mint a nappaliban.
Kiindulópontként érdemes figyelembe venni az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásait (Housing and Health Guidelines). A WHO 18°C-ot jelöl meg minimális biztonságos hőmérsékletként az egészséges felnőttek számára a fűtési szezonban. E határ alatt nő az egészségügyi problémák kockázata, különösen a gyerekek és az idősek esetében, ezért nem érdemes mindenáron ezen spórolni.
- Nappali: 20-22°C. Itt töltöd a legtöbb időt mozdulatlanul, ezért itt érzed leginkább a hideget.
- Hálószoba: 15-18°C. A hűvösebb levegő elősegíti a jobb alvást, a takaró alatt pedig úgyis meleg van.
- Fürdőszoba: 22-24°C. Ez az egyetlen helyiség, ahol vizesen és levetkőzve tartózkodsz, ezért itt indokolt a magasabb hőmérséklet.
- Konyha: 18-20°C. A sütő, a főzőlap és a hűtőszekrény önmagában is sok hőt ad le.
- Ritkán használt helyiségek: legalább 15°C. Ennél ne legyen alacsonyabb, mert a lehűlt falak elkezdik magukba gyűjteni a nedvességet.
A hőmérséklet csökkentése éjszakára és távollét idejére
A munka előtti induláskor az összes radiátort elzárni a legegyszerűbb spórolási módnak tűnik. W a gyakorlatban ez általában nem éri meg, és érdemes tudni, miért.
A hő nem csak a levegőben van. A falak, a padló, a bútorok és az egész épület tömege tárolja. Néhány órányi fűtés nélküli idő alatt nemcsak a gyorsan felmelegedő levegő hűl le, hanem az összes olyan szerkezet is, amely lassan és költségesen melegszik fel. Hazatérés után a fűtésnek ezt a teljes hőveszteséget kell pótolnia, ami több energiát fogyaszt, mint amennyibe az került volna, hogy ezalatt valamivel alacsonyabb hőmérsékletet tartson fenn.
Ezért ésszerűbb 2-3 fokkal lejjebb venni, például a hőfokszabályzót hármasról kettesre tekerni, mint teljesen elzárni. Így a ház nem hűl ki, te pedig nem fizetsz rá a falak újbóli felmelegítésére.
Mennyit takaríthatsz meg, ha egy fokkal lejjebb veszed a fűtést
W energetikai ágazatban egy egyszerű gyakorlati szabály érvényes: minden fokkal alacsonyabb hőmérséklet körülbelül 5-8 százalékkal csökkenti a hőenergia-felhasználást, átlagosan nagyjából 6 százalékkal. Ezt az értéket egymástól függetlenül a német energiaügynökség, a dena, valamint a lengyel távhőipar „20 fok a klímáért” kampánya is megadja, amelyet a Lengyel Távhőipari Kamara vezet.
Honnan ered ez a szám? A radiátor hőt ad le, hogy kiegyenlítse a szobahőmérséklet és a külső hőmérséklet közötti különbséget. W fűtési szezonban ez a különbség átlagosan több mint tíz fok. Egy fok tehát nagyjából a rendszer által elvégzendő munka egytizenketted részének felel meg, ebből adódik az a néhány százalék.
Fontos megjegyzés: ez csak iránymutató szabály, nem minden házra egyformán érvényes fizikai állandó. W rosszul szigetelt épületben a megspórolt kilowattórák mennyiségében kifejezett hatás jóval nagyobb lesz, mert nagyobb a hőveszteség. W jól szigetelt házban, ahol sok hőt ad a napsütés és a lakók mindennapi tevékenysége, ugyanaz az egy fok arányaiban kisebb különbséget jelent.
Miért nem lehet a társasházban kettes alá állítani a termosztátot?
Ha többlakásos épületben laksz, és a termosztatikus fej korlátozója nem engedi ennél lejjebb állítani a hőmérsékletet, az nem meghibásodás, és nem is a közös képviselet rosszindulata. Ez az épületek műszaki követelményeiről és elhelyezéséről szóló infrastrukturális miniszteri rendeletben rögzített előírás következménye.
Érdemes rögtön tisztázni, hogy kire vonatkozik ez az előírás, mert gyakran félreértések forrása. A 134. § meghatározza, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a fűtési rendszernek: a távhőhálózatról vagy saját, olaj-, gáz- vagy áramüzemű hőforrásról ellátott épületekben a szabályozóknak automatikusan kell működniük, és lehetővé kell tenniük a hőmérséklet csökkentését, de az nem eshet 20 fokos vagy magasabb méretezési hőmérsékletű helyiségekben 16°C alá. Ez a berendezésekre és a rendszer tervezésére vonatkozó műszaki követelmény, nem a lakónak szóló tilalom, és nem is olyan előírás, amely meghatározná, hány fok lehet a nappalidban.
Honnan jött egyáltalán pont ez a határérték? Elsősorban az épület állagának védelme miatt. Az erősen lehűlt falakon, főleg a sarkokban, az ablakoknál és a bútorok mögött lecsapódik a pára, innen pedig már csak egy lépés a nedvesség és a penész. Egy olyan nappaliban, ahol a hőmérséklet ritkán süllyed ez alá az érték alá, ennek inkább csak elméleti jelentősége van, egy ritkábban használt, északi fekvésű szobában viszont nagyon is gyakorlati. Másodlagos ok, hogy a lehűlt lakás a falakon keresztül némi hőt von el a szomszédos lakásokból.
Van egy tisztán pénzügyi szempont is, amelyet érdemes figyelembe venni, ha társasházi lakásban tervezel spórolni. A költségmegosztók alapján végzett elszámolásnál a szabályzatok általában minimális változó költséget és korrekciós együtthatókat írnak elő a kedvezőtlenebb elhelyezkedésű lakásokra. W gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet nagyon alacsonyra állítása nem mindig csökkenti a számlát olyan arányban, mint amire a költségmegosztó kijelzése alapján számítani lehetne. A szabályokat a lakásszövetkezet vagy a társasház elszámolási szabályzatában találod.
Végezetül egy fontos megjegyzés: ugyanez az előírás nem vonatkozik a családi házakra, a tanyasi jellegű beépítésre, az egyéni üdülőépületekre és a saját fűtési rendszerrel rendelkező lakásokra. Ha családi házban laksz, vagy a lakásodban saját kazánod van, úgy állítod be a termosztátfejeket, ahogy jónak látod, akár a hópehely jelre is.
A leggyakoribb hibák
- Bútorral eltakart vagy függönnyel letakart radiátor. Ez két problémát is okoz. A hő nehezebben oszlik el a szobában, ráadásul a termosztátfej érzékelője az akadály mögött rekedt levegőt méri, amely melegebb a helyiség többi részénél. A termosztátfej ezért úgy érzékeli, hogy már elég meleg van, és részben elzárja a szelepet, miközben a szoba továbbra is hűvös.
- Poros radiátorbordák. A bordák közé rakódó por úgy működik, mint egy takaró, és jelentősen korlátozza a hőleadást. A fűtési szezon előtt néhány perc alatt kiporszívózhatod a radiátort, ami a fűtési költségeken is érezhető különbséget jelenthet.
- Rossz irányba néző termosztátfej. Az érzékelőnek kapcsolatban kell lennie a szoba levegőjével. Ha a termosztátfej a fal felé néz vagy lefelé, a csövek és maga a radiátor irányába áll, akkor azok hőmérsékletét méri a helyiség hőmérséklete helyett, és idő előtt leállítja a fűtést. A megfelelően felszerelt termosztátfej vízszintesen áll, és a szoba belseje felé néz.
- Szellőztetés nyitott radiátorszeleppel. A beáramló hideg levegő hatására a termosztátfej teljesen kinyitja a szelepet, a radiátor pedig teljes erővel fűti a levegőt, amely hamarosan úgyis távozik az ablakon. A helyes sorrend: állítsd a termosztátfejet a legalacsonyabb fokozatra, szellőztess intenzíven 5–10 percig, csukd be az ablakot, majd állítsd vissza a termosztátfejet.
Mi a teendő, ha önmagában a szabályozás nem elég?
A fejek beállítása az első és legegyszerűbb lépés, de nem az egyetlen lehetőség. Előfordulhat, hogy a megfelelő beállítás ellenére egyes helyiségek jóval kevésbé melegszenek fel, mint mások. Ilyenkor már nem maguk a fejek okozzák a problémát, hanem az, ahogyan a víz eloszlik a rendszer egyes radiátorai között, ezt a jelenséget hidraulikus beszabályozásnak és kiegyensúlyozásnak nevezik.
Külön, független szabályozási lehetőség a kazánból kilépő víz hőmérséklete, amelyet magán a kazánon vagy a vezérlőn állíthatunk be, valamint a keringetőszivattyú beállítása, amely meghatározza, mennyi víz kering a rendszerben. Ez három különböző szabályozási szint, és csak együtt adnak teljes képet a fűtési költségekről.
A Dambat szivattyúk és hidrotechnikai berendezések megbízható gyártója, minőségi tanúsítványokkal.
Gyakran ismételt kérdések
Mit jelentenek a számok a termosztatikus fejen?
A számok a helyiség kívánt hőmérsékletét jelzik, nem a fűtés erősségét. Tájékoztató jelleggel: az 1-es fokozat körülbelül 12–14 °C, a 2-es 15–16 °C, a 3-as 20–22 °C, a 4-es 22–24 °C, az 5-ös pedig 26–28 °C. A pontos értékek termosztatikusfej-gyártónként kissé eltérnek.
Gyorsabban felmelegszik a szoba, ha a termosztatikus fejet maximumra állítom?
Nem. A radiátorszelep a beállított számtól függetlenül teljesen kinyílik, ha a helyiség hőmérséklete alacsonyabb a beállítottnál. A magasabb szám csak magasabb küszöbértéket jelent, amelynél a szelep bezár, így nagyobb energiafogyasztással jár, nem pedig a komfortos hőmérséklet gyorsabb elérésével.
Mennyit takarítok meg, ha 1 fokkal lejjebb veszem a fűtést?
Fokozatonként körülbelül 5–8%, átlagosan 6% hőenergia-megtakarítás érhető el minden egyes fokkal, amellyel csökkentjük a hőmérsékletet. Ugyanezt az értéket adja meg a német energiaügynökség, a dena, valamint a lengyel fűtési ágazat „20 fok a klímáért” kampánya is. W Egy rosszul szigetelt házban nagyobb, egy jól szigeteltben kisebb a megtakarítás.
Miért nem engedi a termosztatikus fej, hogy a 2-es fokozat alá állítsam?
Ennek alapja az épületek műszaki feltételeiről szóló infrastrukturális miniszteri rendelet 134. paragrafusa. Az előírás szerint a távhőhálózatról vagy saját olaj-, gáz- vagy áramforrásról fűtött többlakásos épületekben a szabályozóknak lehetővé kell tenniük a hőmérséklet csökkentését, de 16 °C alá nem. Ez a fűtési rendszerre vonatkozó műszaki követelmény, nem a lakókra vonatkozó tiltás. Családi házakra, illetve saját fűtési rendszerrel rendelkező lakásokra nem vonatkozik.
Miért fűt kevésbé a bútorokkal eltakarva lévő radiátor?
A termosztatikus fej érzékelője a közvetlenül a radiátor mellett rekedt levegő hőmérsékletét érzékeli. Ha ez a levegő egy bútor vagy függöny miatt melegebb a szoba többi részénél, a termosztatikus fej idő előtt elzárja a szelepet, még mielőtt az egész helyiség felmelegedne.
Érdemes teljesen kikapcsolni a fűtést, ha nem vagyunk otthon?
Általában nem. A falak és a padlók hőt tárolnak, ezért teljes lehűtésük később több energiát igényel az újbóli felfűtéshez, mint ha ugyanennyi ideig állandó, valamivel alacsonyabb hőmérsékletet tartanánk. Biztonságosabb 2–3 °C-kal csökkenteni a hőmérsékletet, mint teljesen nullára tekerni a fűtést.
