A radiátor melletti szabályozón öt szám és egy hópehely található, használati útmutatót azonban soha senki nem mellékelt hozzá. Innen ered a legtöbb otthoni félreértés a fűtéssel kapcsolatban: valaki maximumra tekeri, hogy gyorsabban legyen meleg, más pedig indulás előtt teljesen elzár mindent, a számla pedig így is magasabb a kelleténél. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mit jelentenek ezek a számok, melyik helyiségben milyen hőmérséklet ideális, és valójában mennyit lehet megtakarítani, ha egy fokkal lejjebb vesszük a beállítást.
Mit jelentenek a számok a termosztatikus fejen
A legfontosabb rögtön az elején: a szabályozón lévő szám nem a fűtési teljesítményt, hanem a helyiségben elérni kívánt hőmérsékletet jelenti. A fej belsejében érzékelő található, amely méri a körülötte lévő levegőt, és automatikusan megnyitja vagy részben elzárja a radiátorba áramló forró víz útját. A célt állítod be, nem a fűtés erősségét.
Az egyes fokozatokhoz nagyjából a következő hőmérsékletek tartoznak:
| Fokozat | Hőmérséklet | Hol érdemes használni |
|---|---|---|
| ❄ | kb. 6-8 °C | csak a fűtési rendszer fagyás elleni védelme |
| 1 | kb. 12-14 °C | szélfogó, garázs, háztartási helyiségek |
| 2 | kb. 15-16 °C | hálószoba |
| 3 | kb. 20-22 °C | nappali, társalgó, dolgozószoba |
| 4 | kb. 22-24 °C | fürdőszoba |
| 5 | kb. 26-28 °C | szélsőérték, a mindennapokban szükségtelen |
A tartományok kissé eltérnek a termosztatikus fej gyártójától függően, ezért tekints rájuk iránymutatásként, ne fokra pontos értékekként. Az alapelv azonban mindenhol ugyanaz: minél magasabb a szám, annál melegebbnek kell lennie a helyiségben, mielőtt a radiátor abbahagyja a fűtést.
Miért nem befolyásolja a beállítás a helyiség felmelegedésének sebességét
Ez valószínűleg a fűtéssel kapcsolatos leggyakoribb félreértés. Amikor visszatérsz a kihűlt lakásba, az ösztön azt súgja, hogy tekerd a szabályozót maximumra, és ezzel gyorsítsd fel a felmelegedést. A termosztatikus fej azonban nem gázpedálként működik.
Ha a helyiségben hűvösebb van a beállított értéknél, a szelep teljesen kinyílik, függetlenül attól, hogy hármasra vagy ötösre van-e állítva. A radiátorba pontosan ugyanannyi forró víz áramlik. A különbség csak a végén jelentkezik: hármas fokozaton a radiátor akkor zárja el a víz beáramlását, amikor a helyiségben 20-22 fok lesz, ötös fokozaton pedig tovább fűt, egészen 26 vagy 28 fokig. A helyiség ugyanolyan gyorsan melegszik fel, csak a második esetben nem áll le akkor, amikor már kellemes hőmérséklet alakult ki.
A végeredmény tehát az, hogy a túlfűtésért fizetsz, nem pedig a gyorsaságért. Ha gyorsabban szeretnél meleget, hatékonyabb szabaddá tenni a radiátort és becsukni a szoba ajtaját, mint módosítani a beállításokat.
Milyen hőmérséklet legyen az egyes helyiségekben
Mindenhol ugyanazt az értéket beállítani kényelmes, de költséges. A legnagyobb megtakarítás éppen a helyiségenként eltérő beállításból adódik: a konyhában és a hálószobában egyszerűen nincs szükséged annyi fokra, mint a nappaliban.
Kiindulópontként érdemes az Egészségügyi Világszervezet Housing and Health Guidelines című irányelveit venni. A WHO 18°C-ot jelöl meg biztonságos minimális hőmérsékletként egészséges felnőttek számára a fűtési szezonban. E határérték alatt nő az egészségügyi problémák kockázata, különösen a gyermekek és az idősek esetében, ezért ez nem az a terület, ahol mindenáron spórolni kell.
- Nappali és lakószoba: 20-22°C. Itt töltöd a legtöbb időt mozdulatlanul, ezért itt érzed legerősebben a hideget.
- Hálószoba: 15-18°C. A hűvösebb levegő elősegíti a jobb alvást, a takaró alatt pedig úgyis meleg van.
- Fürdőszoba: 22-24°C. Ez az egyetlen helyiség, ahol vizesen és felöltözve tartózkodsz, ezért itt indokolt a magasabb hőmérséklet.
- Konyha: 18-20°C. A sütő, a főzőlap és a hűtőszekrény önmagában is sok hőt ad le.
- Ritkán használt helyiségek: legalább 15°C. Ennél alacsonyabbra ne állítsd, mert a lehűlt falakon nedvesség kezd lecsapódni.
Éjszakai és távollét alatti hőmérséklet-csökkentés
Munkába indulás előtt az összes radiátor elzárása tűnik a legegyszerűbb spórolási módszernek. A gyakorlatban ez általában nem kifizetődő, és érdemes tudni, miért.
A hő nem csak a levegőben van. A falak, a padlók, a bútorok, az épület teljes tömege tárolja. A fűtés nélküli néhány óra nemcsak a gyorsan felmelegedő levegőt hűti le, hanem az összes lassan és költségesen felmelegedő szerkezetet is. Hazatérés után a rendszernek ezt a teljes veszteséget pótolnia kell, ami több energiát fogyaszt, mint amennyibe az ezalatt kissé alacsonyabb hőmérséklet fenntartása került volna.
Ezért ésszerűbb a 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérséklet, például a tekerő hármasról kettesre állítása, mint teljesen nullára tekerni. Így a lakásnak nem lesz ideje kihűlni, és nem kell pluszban fizetned a falak újbóli felmelegítéséért.
Mennyit takaríthatsz meg, ha egy fokkal lejjebb veszed a fűtést
Az energetikai szakmában egyszerű gyakorlati szabály van érvényben: minden egy fokkal alacsonyabb beállítás körülbelül 5-8 százalékkal kevesebb hőenergia-fogyasztást jelent, átlagosan nagyjából 6 százalékkal. Ugyanezt az értéket egymástól függetlenül adja meg a német energiaügynökség, a dena, valamint a fűtési ágazat „20 fok a klímáért” elnevezésű lengyel kampánya, amelyet a Lengyel Távhőipari Kamara folytat.
Honnan származik ez a szám? A radiátor hőt ad le, hogy kiegyenlítse a helyiség és a kinti hőmérséklet közötti különbséget. A fűtési szezonban ez a különbség átlagosan néhány tucat fok. Egy fok tehát nagyjából annak a munkának az egytizenharmada, amelyet a rendszernek el kell végeznie, innen ered ez a néhány százalék.
Fontos kiegészítés: ez irányadó szabály, nem minden házra egyformán érvényes állandó fizikai érték. Egy rosszul szigetelt épületben a kilowattórákban mért fogyasztásra gyakorolt hatás egyértelműen nagyobb lesz, mert nagyobbak a veszteségek. Egy jól szigetelt házban, ahol a nap és a lakók mindennapi tevékenysége is sok hőt biztosít, ugyanaz az egy fok arányosan kisebb különbséget jelent.
Miért nem lehet a társasházi radiátorszelepet kettes alá állítani?
Ha többlakásos épületben laksz, és a termosztatikus fej korlátozója nem engedi lejjebb állítani a hőmérsékletet, az nem meghibásodás és nem is a közös képviselet rosszindulata. Ez a műszaki feltételekről, valamint az épületek és azok elhelyezéséről szóló infrastrukturális miniszteri rendeletben rögzített követelmény következménye.
Érdemes rögtön tisztázni, hogy kihez szól ez az előírás, mert ez gyakran félreértések forrása. A 134. paragrafus azt határozza meg, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a fűtési rendszernek: távhőhálózatról vagy saját, olaj-, gáz- vagy elektromos energiaforrásból ellátott épületekben a szabályozóknak automatikusan kell működniük, és lehetővé kell tenniük a hőmérséklet csökkentését, de nem 16°C alá azokban a helyiségekben, amelyek számított hőmérséklete 20 fok vagy annál magasabb. Ez a berendezésekre és a rendszer tervezésére vonatkozó műszaki követelmény, nem a lakónak szóló tilalom, és nem olyan előírás, amely meghatározná, hány fok lehet a nappaliban.
Honnan származik egyáltalán pont ez a határérték? Főként magának az épületnek a védelme miatt. Az erősen lehűlt falakon, különösen a sarkokban, az ablakoknál és a bútorok mögött páralecsapódás kezd kialakulni, innen pedig már rövid út vezet a nedvességhez és a penészhez. Egy olyan nappali esetében, amely ritkán hűl ez alá az érték alá, ennek inkább elméleti jelentősége van, egy ritkábban használt, északi fekvésű szobánál viszont nagyon is gyakorlati. A másodlagos ok az, hogy a lehűlt lakás a falakon keresztül valamennyi hőt von el a szomszédos lakásoktól.
Van egy tisztán elszámolási szempont is, amelyről érdemes tudni, amikor társasházi megtakarítást tervezel. A költségmegosztókon alapuló elszámolásnál a szabályzatok általában minimális változó költséget, valamint a kedvezőtlenebb fekvésű lakásokra vonatkozó korrekciós együtthatókat írnak elő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet jelentős csökkentése nem mindig eredményez a költségmegosztó kijelzései alapján várható arányú számlacsökkenést. A szabályokat a lakásszövetkezeted vagy társasházi közösséged elszámolási szabályzatában találod.
Végül egy fontos megjegyzés: ugyanez a szabály nem vonatkozik a családi házakra, a mezőgazdasági épületegyüttesekre, az egyéni üdülőépületekre, illetve a saját fűtési rendszerrel rendelkező lakásokra. Ha családi házban laksz, vagy a lakásodban saját kazánod van, a radiátorfejeket úgy állítod be, ahogy megfelelőnek tartod, a hópehely jelölést is beleértve.
A leggyakoribb hibák
- Bútorokkal eltorlaszolt vagy függönnyel eltakart radiátor. A probléma kettős. A hő nehezebben oszlik el a szobában, ráadásul a radiátorfej érzékelője az akadály mögött rekedt, a helyiség többi részénél melegebb levegőt méri. A radiátorfej ezért úgy érzékeli, hogy már elég meleg van, és elzárja a szelepet, miközben a szoba még mindig hideg.
- Poros radiátorbordák. A bordák között felgyülemlett porréteg takaróként működik, és jelentősen korlátozza a hőleadást. A radiátor szezon előtti kiporszívózása csupán néhány perc munka, mégis különbséget jelenthet a fűtési költségekben.
- Rossz irányba néző radiátorfej. Az érzékelőnek érintkeznie kell a szoba levegőjével. Ha a radiátorfej a fal felé fordul, vagy lefelé, a csövek és maga a radiátor felé néz, akkor a helyiség hőmérséklete helyett ezek hőjét méri, és túl korán leállítja a fűtést. A megfelelően felszerelt radiátorfej vízszintesen áll, és „a szoba belseje felé néz”.
- Szellőztetés nyitott radiátorszelepnél. A beáramló hideg levegő miatt a radiátorfej maximálisra nyitja a szelepet, a radiátor pedig teljes erővel azt a levegőt melegíti, amely hamarosan úgyis távozik az ablakon. A helyes sorrend: állítsd a radiátorfejet a legalacsonyabb fokozatra, szellőztess intenzíven 5-10 percig, csukd be az ablakot, majd állítsd vissza a radiátorfejet.
Mi a teendő, ha önmagában a szabályozás nem elég?
A radiátorfejek beállítása az első és legegyszerűbb lépés, de nem az egyetlen lehetőség. Előfordulhat, hogy a megfelelő beállítások ellenére egyes helyiségek jóval kevésbé melegszenek fel, mint mások. Ilyenkor már nem magukkal a radiátorfejekkel van gond, hanem azzal, ahogyan a víz eloszlik az egyes radiátorok között az egész rendszerben; ezt a jelenséget hidraulikai beszabályozásnak és kiegyenlítésnek nevezik.
Külön, független szabályozási lehetőség a kazánból kilépő víz hőmérséklete, amelyet magán a kazánon vagy a vezérlőn állítunk be, valamint a keringetőszivattyú beállítása, amely meghatározza, mennyi víz kering a rendszerben. Ez három különböző szabályozási szint, és csak együtt adják a fűtési költségek teljes képét.
A Dambat megbízható szivattyúk és hidrotechnikai berendezések gyártója, minőségi tanúsítványokkal.
Gyakran ismételt kérdések
Mit jelentenek a termosztatikus fejen látható számok?
A számok a helyiség kívánt hőmérsékletének felelnek meg, nem a fűtés erősségének. Tájékoztató jelleggel: az 1-es fokozat körülbelül 12-14 °C, a 2-es 15-16 °C, a 3-as 20-22 °C, a 4-es 22-24 °C, az 5-ös pedig 26-28 °C. A pontos értékek kissé eltérhetnek a termosztatikus fejek gyártójától függően.
Felgyorsítja a szoba felmelegedését, ha a termosztatikus fejet maximumra állítom?
Nem. A radiátorszelep a beállított számtól függetlenül teljesen kinyílik, ha a helyiségben hidegebb van a kívánt hőmérsékletnél. A magasabb szám csak magasabb küszöbértéket jelent, amelynél a szelep elzár, ez pedig nagyobb energiafogyasztást eredményez, nem pedig a komfortérzet gyorsabb elérését.
Mennyit takarítok meg, ha 1 fokkal lejjebb veszem a fűtést?
Körülbelül 5-8%, átlagosan 6% hőenergia-megtakarítás minden egyes fokkal. Ugyanezt az értéket adja meg a német energiaügynökség, a dena, valamint a fűtési ágazat „20 fok a klímáért” kampánya Lengyelországban. Rosszul szigetelt házban a hatás nagyobb, jól szigeteltben kisebb.
Miért nem engedi a termosztatikus fej, hogy a lakásomban a 2-es fokozat alá állítsam?
Ennek jogalapja az épületek műszaki feltételeiről szóló infrastrukturális miniszteri rendelet 134. paragrafusa. Az előírás szerint a távhőhálózatról vagy saját olaj-, gáz- vagy áramforrásból ellátott többlakásos épületekben a szabályozóknak lehetővé kell tenniük a hőmérséklet csökkentését, de nem 16 °C alá. Ez a fűtési rendszerrel szemben támasztott műszaki követelmény, nem a lakóra vonatkozó tilalom. Nem vonatkozik családi házakra és saját fűtési rendszerrel rendelkező lakásokra.
Miért fűt gyengébben a bútorokkal eltakart radiátor?
A termosztatikus fej érzékelője a közvetlenül a radiátor mellett rekedt levegő hőmérsékletét érzékeli. Ha ez a levegő egy bútor vagy függöny miatt melegebb a szoba többi részénél, a fej idő előtt elzárja a szelepet, még mielőtt az egész helyiség felmelegedne.
Érdemes teljesen kikapcsolni a fűtést, amikor nem vagyunk otthon?
Általában nem. A falak és a padlók hőt tárolnak, ezért teljes lehűtésük később több energiát igényel az újbóli felfűtéshez, mint az állandó, kissé alacsonyabb hőmérséklet fenntartása ugyanennyi ideig. Biztonságosabb 2-3 °C-kal csökkenteni a hőmérsékletet, mint teljesen elzárni a radiátort.
