A radiátor légtelenítéséhez elegendő a légtelenítő szelepet egy kulccsal vagy csavarhúzóval kinyitni, megvárni, amíg a sziszegő levegő helyett víz kezd kifolyni belőle, majd elzárni a szelepet. Ez a látszólag egyszerű eljárás általában néhány percet vesz igénybe, és nem szükséges hozzá az egész kazánt kikapcsolni vagy a központi fűtési rendszert leüríteni — előzetes felkészülés és a biztonsági óvintézkedések betartása nélkül azonban súlyos következményekkel járhat. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan ismerhető fel a levegős radiátor, milyen eszközökre van szükséged, mire kell figyelni magánál a műveletnél, valamint hogyan légteleníthetők biztonságosan az öntöttvas, alumínium-, lap-, fürdőszobai és csatornás radiátorok. Útmutató az IBO és IPRO márkájú szivattyúk és fűtéstechnikai tartozékok gyártójának szemszögéből.
A radiátor levegősödésének tünetei
A leggyakoribb jele annak, hogy a radiátort légteleníteni kell, az egyenetlen felmelegedés — a radiátor felső része hideg, az alsó pedig meleg, mivel a levegő a víznél könnyebb, ezért a radiátortest felső pereménél gyűlik össze, és ezen a helyen akadályozza a fűtőközeg áramlását. Az is előfordulhat, hogy a radiátor éppen fordítva viselkedik — alul hideg — ami általában egy létrás vagy csatornás radiátor alsó ágának levegősödését jelzi, ahol a levegő a rendszernek a hagyományos lapradiátorétól eltérő pontján gyűlik össze.
- Hideg zónák vagy foltok a radiátor felületén a működő rendszer ellenére.
- Bugyogás és hallható légbuborékok a légtelenítő szelepnél vagy a radiátortest belsejében.
- A keringetőszivattyú hangosabban működik és gyakrabban indul el — a felgyülemlett levegő növeli az áramlási ellenállást.
- A radiátorok egyenetlen felmelegedése az egész helyiségben, a termosztatikus szelepek megfelelő beállítása mellett.
A levegős radiátor nem ugyanaz, mint amikor kevés víz van az egész központi fűtési rendszerben — ha egyszerre minden radiátor hideg, és a nyomásmérőn jelentős nyomásesés látható, érdemes külön ellenőrizni, hogyan különböztethető meg a vízhiány a levegősödéstől, és hogyan tölthető fel biztonságosan vízzel a központi fűtési rendszer.
A radiátor levegősödésének okai
A radiátorban lévő levegő leggyakrabban a hálózati vízzel történő feltöltésből vagy utántöltésből származik – a vízben oldott levegő egy része a hőmérséklet emelkedésének hatására felszabadul, és a rendszer legmagasabb pontjaihoz, általában a radiátor felső kamrájához vándorol. Levegősödés szervizelési munkák, például a radiátor leszerelése vagy a szelep cseréje után is előfordulhat, illetve akkor, ha a radiátoron vagy a felszálló vezetéken lévő automata légtelenítő meghibásodik vagy eltömődik. Érdemes megjegyezni, hogy a gyakran vízzel utántöltött rendszerekben a probléma visszatérhet – ezt a jelenséget részletesebben a szivattyú és a teljes központi fűtési rendszer légtelenítéséről szóló teljes útmutatónkban ismertetjük, amely a keringetőszivattyú és az osztó-gyűjtő légtelenítését is bemutatja, nem csupán egyetlen radiátorét.
Miért érdemes rendszeresen légteleníteni a radiátorokat?
A levegős radiátor rosszabbul fűt, ami nem csupán kellemetlen hőérzetet, hanem konkrét, mérhető következményeket is okoz.
- Alacsonyabb fűtési hatásfok – a levegő szigeteli a radiátor felületének egy részét, ezért az ugyanakkora kazánenergia-felhasználás mellett kevesebb hőt ad le.
- Magasabb fűtésszámlák – a gyengébb fűtés ellensúlyozására a rendszer hosszabb ideig vagy magasabb előremenő hőmérsékleten működik.
- A keringetőszivattyú további terhelése – a felgyülemlett levegő növeli az áramlási ellenállást, ezért a szivattyú intenzívebben és hangosabban működik.
- Egyenetlen hőérzet a helyiségekben – a radiátor egy része hideg, egy része meleg, ami megnehezíti az állandó szobahőmérséklet fenntartását.
Hogyan készüljön fel a radiátor légtelenítésére
A légtelenítés megkezdése előtt érdemes előkészíteni néhány egyszerű szerszámot – a legtöbb otthoni fűtési rendszerben ezek elegendőek az egész eljárás biztonságos és gyors elvégzéséhez.
- Radiátorlégtelenítő kulcs vagy kulcs – a szabványos kézi szelep négyzetes szárához illeszkedő.
- Lapos végű csavarhúzó – a négyzetes szár helyett bemetszéssel ellátott régebbi szelepekhez.
- Kisebb edény – a levegővel együtt távozó víz felfogásához.
- Rongy – a szelep és a radiátor környékének letörléséhez a művelet befejezése után.
A központi fűtési rendszerekhez szükséges szelepek és szerelési tartozékok teljes választékát megtalálja a Dambat fűtéstechnikai szerelvényei kínálatában.
Radiátor légtelenítése – lépésről lépésre
Az alábbi eljárás a radiátorok légtelenítésének általános szabályait ismerteti – a radiátorra szerelt, tipikus légtelenítő szelepekre vonatkozik, és egycsöves, valamint kétcsöves rendszerekben egyaránt alkalmazható.
- Ha lehetséges, a művelet idejére kapcsolja ki vagy halkítsa le a keringetőszivattyút — ez csökkenti a víz fröcskölését.
- Helyezzen egy rongyot vagy kisebb edényt a légtelenítő szelep alá.
- Nyissa ki a légtelenítő szelepet kulccsal, légtelenítőkulccsal vagy csavarhúzóval — óvatosan és lassan, valamivel kevesebb mint egy teljes fordulattal.
- Várja meg, amíg a sziszegő levegő távozik, és buborékmentes, folyamatos vízsugár kezd áramlani.
- Zárd el a szelepet, töröld szárazra a radiátor környékét, és ellenőrizd a manométeren a nyomást — ha jelentősen csökkent, töltsd fel a vizet a rendszer gyártójának útmutatása szerint.
Az így végrehajtott eljárással gyorsabban légteleníthető a radiátor, anélkül hogy fennállna a rendszer szomszédos hőleadóinak levegősödési kockázata. A művelet után érdemes azonnal manométerrel ellenőrizni a rendszer nyomását, mivel a légtelenítés mindig kisebb vízveszteséggel jár.
Mire kell figyelni a radiátor légtelenítésekor?
A légtelenítés egyszerű, de néhány óvatlan mozdulat égési sérüléssel, eláztatással vagy a rendszer károsodásával végződhet. Mielőtt hozzákezdesz, figyelj az alábbi veszélyekre.
- A szelep túl gyors és teljes kinyitása forró, működő rendszernél — forró víz fröccsenhet ki, ami égési sérülést okozhat; érdemes a szelepet lassan, legfeljebb egy teljes fordulatnál kisebb mértékben kinyitni.
- Alátett rongy vagy edény hiánya — könnyen elázhat a radiátor mellett lévő padló, szőnyeg vagy bútor.
- Nem megfelelő szerszám használata korrodált szelepnél, például túl kicsi csavarhúzóé — fennáll a bevágás elnyalásának és a teljes szelep cseréjének veszélye.
- A szelep túl hosszú ideig tartó nyitva hagyása vagy több radiátor egymás utáni légtelenítése a manométer ellenőrzése nélkül — a túlzott vízveszteség miatt a keringetőszivattyú szárazon futhat és meghibásodhat.
- Az automatikus szelep burkolatának óvatlan lecsavarása nyomás alatt — a burkolat kilőhet; az automatikus légtelenítőket másképp kell kezelni, mint a kézi szelepeket.
- A túl gyakori, „biztos, ami biztos” alapon végzett légtelenítés és a friss hálózati vízzel való feltöltés — az oxigéndús víz idővel elősegíti a radiátorok és a csövek belső korrózióját.
A légtelenítő szelepek típusai
A radiátorokat a rendszer korától és az alkalmazott konstrukciós megoldásoktól függően különböző típusú légtelenítő szelepekkel szerelik fel.
- Csavarhúzóval nyitható kézi szelep — a legrégebbi típus, lapos végű csavarhúzót igényel.
- Kulccsal nyitható kézi szelep — négyszögletes szárral rendelkezik, és speciális kulccsal nyitható.
- Kézi, tekerőgombos szelep — szerszám nélkül, kézzel nyitható.
- Automatikus légtelenítő szelep — automatikusan kiengedi a felgyülemlett levegőt, és nehezen hozzáférhető helyeken, például a rendszer felszálló vezetékeinél vagy a padló alatt is jól használható.
Előfordul, hogy egy régebbi radiátoron nincs légtelenítő szelep — ilyen helyzetben nem szabad saját módszerekkel próbálkozni a levegő kiengedésével. A megfelelő megoldás, ha egy szerelő a radiátor típusához és korához illő szelepet szerel fel.
Különböző típusú radiátorok légtelenítése
Maga a légtelenítési eljárás minden radiátortípusnál hasonló, de érdemes ismerni néhány szerkezeti különbséget, amelyek megkönnyítik a szelep megtalálását és felgyorsítják az egész műveletet.
Öntöttvas radiátor
A régebbi, öntöttvas tagos radiátoroknál, amelyeket köznyelven öntöttvas radiátoroknak neveznek, a légtelenítő szelep általában az utolsó tag végén található. Az ilyen radiátor nagyobb víztartalma miatt a légtelenítés során kissé tovább kell várni, amíg folyamatos, levegőmentes vízsugár jelenik meg.
Alumíniumradiátor
Az alumíniumradiátorok könnyebb szerkezetűek, és gyorsabban reagálnak a víz hőmérsékletének változásaira. A légtelenítő szelep leggyakrabban a csatlakozócsonk közelében, a radiátor felső sarkában található.
Lemezradiátor és panelradiátor
Ez a lakóépületekben leggyakrabban használt radiátortípus. A légtelenítő szelepet általában a felső sarokban, a fűtési előremenő csatlakozásával ellentétes oldalon szerelik fel.
Fürdőszobai radiátor (törölközőszárítós)
A függőlegesen szerelt törölközőszárítós radiátoroknál a légtelenítő szelep általában az egyik függőleges cső tetején található. A kétfunkciós (vizes-elektromos) változatoknál a légtelenítési eljárás kizárólag a vízkörre vonatkozik.
Csatornaradiátor
A padlóba vagy az ablakmélyedésbe szerelt csatornaradiátoroknál gyakran nehéz hozzáférni a szelephez — a légtelenítés előtt általában le kell venni a radiátor rácsát vagy burkolatát.
Amikor a légtelenítés nem elég
Ha a radiátor a megfelelő légtelenítés ellenére rendszeresen levegősödik, az a rendszer mélyebb problémájára utal, nem magának a radiátornak a hibájára. A leggyakoribb okok közé tartozik a levegőt a rendszerbe juttató kisebb szivárgás, a nem megfelelően kiválasztott membrános tágulási tartály, amely nem működik megfelelően a rendszer fűtési és lehűlési ciklusaiban, nagyobb rendszereknél pedig a közvetlenül a fűtési körbe szerelt levegőleválasztó hiánya. Ha gyanítja, hogy a visszatérő levegősödést a tágulási tartály okozza, tekintse meg, hogyan válassza ki megfelelően a membrános tágulási tartályt a központi fűtési rendszerhez. Ha a légtelenítés után a nyomás jelentősen lecsökkent, lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan pótolja biztonságosan a vizet a központi fűtési rendszerben. Érdemes arra is figyelni, hogy a visszatérő levegősödés további terhelést ró a keringetőszivattyúra, növelve az áramlási ellenállást és a készülék zajosabb működésének kockázatát. A teljes fűtési rendszer fűtési idényre való előkészítését külön útmutatóban ismertetjük részletesebben.
Dambat – megbízható szivattyúk és hidrotechnikai berendezések gyártója minőségi tanúsítványokkal.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK) – hogyan kell légteleníteni a radiátort?
Mi a radiátor légtelenítése, és mikor kell elvégezni?
A radiátor légtelenítése a felső részében összegyűlt levegő eltávolítását jelenti a légtelenítő szelep megnyitásával, amíg víz nem kezd kifolyni belőle. Akkor végezzük el, amikor a radiátor egyenetlenül melegszik, vagy a működő központi fűtési rendszer ellenére hideg marad.
Mi a különbség a levegős radiátor és a rendszer vízhiánya között?
A levegős radiátor általában csak az egyik részén (felül vagy alul) hideg, míg a teljes rendszerben teljesen hideg radiátorok és a manométeren látható alacsony nyomás inkább a rendszer vízhiányára, nem pedig pusztán levegősödésre utalnak.
Minden radiátoron van légtelenítő szelep?
A legtöbb korszerű lapradiátor, panelradiátor és fürdőszobai radiátor gyárilag felszerelt légtelenítő szeleppel rendelkezik. A régebbi öntöttvas radiátorokon ez néha hiányzik – ilyen esetben barkácsmegoldások helyett javasoljuk a szelep szakember általi felszerelését.
Milyen gyakran kell légteleníteni a radiátorokat?
Megfelelően működő rendszerben a légtelenítést általában fűtési idényenként egyszer, leggyakrabban az idény kezdetén kell elvégezni. Ha a probléma gyakrabban visszatér, az annak a jele, hogy érdemes ellenőrizni a rendszer tömítettségét vagy a tágulási tartály működését.
Az automata légtelenítő szelepnek elzárt vagy nyitott állapotban kell lennie?
Az automata légtelenítő felső kupakját valamivel kevesebb mint egy fordulattal ki kell csavarni – a levegő ezen a résen keresztül távozik automatikusan a rendszerből. A kupak teljes meghúzása blokkolja a mechanizmus működését, és a radiátor nem légtelenít tovább automatikusan.
Hol vásárolhatók meg az IBO és IPRO márkájú központi fűtési rendszerekhez való fűtéstechnikai szerelvények?
Gyártóként nem értékesítünk közvetlenül. Az IBO és IPRO márkájú központi fűtési rendszerekhez való fűtéstechnikai szerelvények kereskedelmi partnereinknél és szerelvény-nagykereskedésekben kaphatók.
Csökkenti-e a légtelenítés a nyomást a központi fűtési rendszerben?
Igen – a légtelenítés mindig kis vízveszteséggel és a nyomás csökkenésével jár. A művelet után érdemes ellenőrizni a manométert, és szükség esetén biztonságosan pótolni a vizet a központi fűtési rendszerben.
