A radiátor légtelenítéséhez elég kinyitni a légtelenítő szelepet egy kulccsal vagy csavarhúzóval, megvárni, amíg a sziszegő levegő helyett víz kezd kifolyni belőle, majd elzárni a szelepet. Ez a látszólag egyszerű eljárás általában néhány percet vesz igénybe, nem kell hozzá leállítani a teljes kazánt, vagy leüríteni a fűtési rendszert — előzetes előkészületek és óvintézkedések nélkül elvégezve azonban súlyos következményekkel járhat. W ebben a cikkben elmagyarázzuk, hogyan ismerhető fel a levegős radiátor, milyen eszközökre van szükség, mire kell ügyelni a légtelenítés során, és hogyan légteleníthetők biztonságosan az öntöttvas, alumínium, lap-, fürdőszobai és csatornás radiátorok. Útmutató az IBO és IPRO márkájú szivattyúk és fűtéstechnikai szerelvények gyártójának szemszögéből.
A radiátor levegősödésének tünetei
A radiátor légtelenítésének leggyakoribb jele az egyenetlen felmelegedés — a radiátor felső része hideg, az alsó pedig meleg, mert a víznél könnyebb levegő a radiátor felső pereménél gyűlik össze, és ott akadályozza a fűtőközeg áramlását. Az is előfordulhat, hogy a radiátor éppen fordítva viselkedik — alul hideg —, ami általában azt jelenti, hogy a törölközőszárítós vagy csatornás radiátor alsó ágában rekedt levegő, ahol a levegő a hagyományos lapradiátorétól eltérő helyen gyűlik össze.
- Hideg zónák vagy foltok a radiátor felületén, annak ellenére, hogy a fűtési rendszer működik.
- Bugyborékolás és hallható légbuborékok a légtelenítő szelepnél vagy a radiátor belsejében.
- A keringetőszivattyú hangosabban és gyakrabban indul el — a felgyülemlett levegő növeli az áramlási ellenállást.
- A radiátorok egyenetlen felmelegedése az egész helyiségben, megfelelően beállított termosztatikus szelepek mellett.
A levegős radiátor nem ugyanaz, mint amikor kevés a víz a teljes fűtési rendszerben — ha egyszerre minden radiátor hideg, és a nyomásmérőn egyértelmű nyomáscsökkenés látható, érdemes külön ellenőrizni, hogyan különböztethető meg a vízhiány a levegősödéstől, és hogyan tölthető fel biztonságosan a fűtési rendszer
A radiátor levegősödésének okai
A radiátorban lévő levegő leggyakrabban akkor kerül a rendszerbe, amikor hálózati vízzel feltöltik vagy utántöltik: a vízben oldott levegő egy része a hőmérséklet emelkedésének hatására felszabadul, majd a rendszer legmagasabb pontjai felé vándorol – ezek általában a radiátor felső kamrái. A rendszer akkor is levegőssé válhat, ha karbantartási munkát végeznek rajta (például leszerelik a radiátort vagy szelepet cserélnek), illetve ha a radiátoron vagy a felszálló vezetéken lévő automata légtelenítő meghibásodik vagy eltömődik. Érdemes tudni, hogy a gyakran utántöltött rendszereknél visszatérő lehet a probléma – a jelenséget részletesebben a keringetőszivattyú és a teljes központi fűtési rendszer légtelenítéséről szóló útmutatóban ismertetjük. Ez a keringetőszivattyú és az osztó légtelenítésére is kitér, nem csak egyetlen radiátoréra.
Miért érdemes rendszeresen légteleníteni a radiátorokat?
A levegős radiátor rosszabbul fűt, ennek pedig kézzelfogható, mérhető következményei vannak, nem csupán a hőérzet romlik.
- Alacsonyabb fűtési hatásfok – a levegő szigeteli a radiátor felületének egy részét, ezért a kazán azonos energiafelhasználása mellett kevesebb hőt ad le.
- Magasabb fűtésszámlák – a gyengébb fűtés ellensúlyozására a rendszer hosszabb ideig vagy magasabb előremenő hőmérsékleten működik.
- A keringetőszivattyú fokozott terhelése – a felgyülemlett levegő növeli az áramlási ellenállást, ezért a szivattyú intenzívebben és hangosabban működik.
- Egyenetlen hőérzet a helyiségekben – a radiátor egyik része hideg, a másik meleg, így nehéz állandó hőmérsékletet tartani a szobában.
Így készülj fel a radiátor légtelenítésére
A radiátor légtelenítése előtt érdemes előkészíteni néhány egyszerű eszközt – a legtöbb otthoni fűtési rendszernél ezek elegendőek a teljes művelet biztonságos és gyors elvégzéséhez.
- Radiátorlégtelenítő-kulcs vagy kulcs – a hagyományos kézi szelep négyzetes szárához.
- Lapos végű csavarhúzó – a négyzetes szár helyett hornyolt, régebbi szelepekhez.
- Kis edény – a levegővel együtt távozó víz felfogásához.
- Rongy – a szelep és a radiátor környékének letörléséhez a művelet után.
A központi fűtési rendszerekhez szükséges szelepek és szerelési tartozékok teljes választékát a Dambat fűtéstechnikai szerelvényei között találod.
A radiátor légtelenítése – lépésről lépésre
Az alábbi eljárás a radiátorok légtelenítésének általános szabályait mutatja be. A radiátorra szerelt, jellemző légtelenítő szelepekre vonatkozik, és egycsöves, valamint kétcsöves rendszerekben egyaránt alkalmazható.
- Ha lehetséges, a művelet idejére kapcsold ki vagy halkítsd le a keringetőszivattyút – így kevesebb víz fröccsen szét.
- Tarts egy rongyot vagy egy kis edényt a légtelenítő szelep alá.
- Óvatosan és lassan, kevesebb mint egy teljes fordulattal nyisd meg a légtelenítő szelepet egy kulccsal, légtelenítőkulccsal vagy csavarhúzóval.
- Várj, amíg megszűnik a sziszegő hang, és buborékmentes, folyamatos vízsugár kezd folyni.
- Zárja el a szelepet, törölje szárazra a radiátor környékét, és ellenőrizze a nyomásmérőn a nyomást — ha jelentősen csökkent, töltsön utána vizet a rendszer gyártójának útmutatása szerint.
Az így elvégzett művelettel gyorsabban légtelenítheti a radiátort anélkül, hogy a rendszer szomszédos fűtőtestei levegőssé válnának. A művelet után érdemes rögtön nyomásmérővel ellenőrizni a rendszer nyomását, mivel légtelenítéskor mindig távozik egy kevés víz.
Mire figyeljen a radiátor légtelenítésekor
A légtelenítés egyszerű, de néhány óvatlan mozdulat égési sérülést, elárasztást vagy a rendszer károsodását okozhatja. Mielőtt nekilát, figyeljen az alábbi veszélyekre.
- A szelep túl gyors és teljes kinyitása forró, működő fűtési rendszernél — forró víz spriccelhet ki, és égési sérülést okozhat; a szelepet lassan, legfeljebb egy teljes fordulatnál kevesebbet tekerve érdemes kinyitni.
- Nincs odakészítve rongy vagy edény — könnyen víz kerülhet a padlóra, a szőnyegre vagy a radiátor mellett álló bútorokra.
- Nem megfelelő szerszám használata egy korrodált szelephez, például túl kicsi csavarhúzó — a horony elnyalódhat, és szükségessé válhat a teljes szelep cseréje.
- A szelep túl hosszan tartó nyitva tartása vagy több radiátor egymás utáni légtelenítése a nyomásmérő ellenőrzése nélkül — a túlzott vízveszteség miatt a keringetőszivattyú szárazon járhat és károsodhat.
- Az automata szelep burkolatának óvatlan, nyomás alatti lecsavarása — a burkolat kilőhet; az automata légtelenítőket másképp kell kezelni, mint a kézi szelepeket.
- A túl gyakori, „biztos, ami biztos” alapon végzett légtelenítés és friss hálózati víz utántöltése — az oxigéndús víz idővel elősegíti a radiátorok és csövek belső korrózióját.
A légtelenítőszelepek típusai
A radiátorokat a fűtési rendszer korától és a kialakításától függően különböző típusú légtelenítőszelepekkel szerelik fel.
- Csavarhúzóval nyitható kézi szelep — a legrégebbi típus, lapos végű csavarhúzó szükséges hozzá.
- Kulcsos kézi szelep — négyszögletes szárral rendelkezik, és speciális kulccsal nyitható.
- Kézi, tekerőgombos szelep — szerszám nélkül, kézzel nyitható.
- Automata légtelenítőszelep — önállóan kiengedi a felgyülemlett levegőt, és nehezen hozzáférhető helyeken, például a fűtési rendszer felszálló vezetékeinél vagy a padló alatt is megfelelő.
Előfordul, hogy egy régebbi radiátoron nincs légtelenítőszelep — ilyen esetben ne próbálkozzon saját módszerekkel a levegő kiengedésével. A megfelelő megoldás, ha egy szerelő a radiátor típusának és korának megfelelő szelepet szerel fel.
Különböző típusú radiátorok légtelenítése
Maga a légtelenítési eljárás minden radiátortípusnál hasonló, de érdemes ismerni néhány szerkezeti különbséget, amelyek megkönnyítik a szelep megtalálását és felgyorsítják a műveletet.
Öntöttvas radiátor
W a régebbi, öntöttvas tagos radiátoroknál, amelyeket köznyelven öntöttvas radiátornak neveznek, a légtelenítőszelep általában az utolsó tag végén található. Az ilyen radiátor nagyobb víztérfogata miatt a légtelenítés során valamivel tovább kell várni, mire megjelenik a folyamatos, levegőmentes vízsugár.
Alumíniumradiátor
Az alumíniumradiátorok könnyebb szerkezetűek, és gyorsabban reagálnak a víz hőmérsékletének változására. A légtelenítőszelep leggyakrabban a bekötőcsonk mellett, a radiátor felső sarkában található.
Lemezradiátor és panelradiátor
Ez a lakóépületekben használt legnépszerűbb radiátortípus. A légtelenítőszelepet általában a felső sarokba, a bekötéssel ellentétes oldalra szerelik.
Fürdőszobai radiátor (törölközőszárítós)
W a függőlegesen szerelt törölközőszárítós radiátoroknál a légtelenítőszelep általában az egyik függőleges cső tetején található. W a kétfunkciós (víz-elektromos) változatoknál a légtelenítési eljárás kizárólag a vízkörre vonatkozik.
Konvektor
A padlóba vagy az ablakfülkébe szerelt konvektorok szelepe gyakran nehezen hozzáférhető - a légtelenítés előtt általában le kell venni a rácsot vagy a radiátor burkolatát.
Amikor a légtelenítés nem elegendő
Ha a radiátor a megfelelő légtelenítés ellenére rendszeresen levegősödik, az a rendszer mélyebb problémájára utal, nem magára a radiátorra. A leggyakoribb okok közé tartozik egy apró szivárgás, amely levegőt enged a rendszerbe, a nem megfelelően kiválasztott membrános tágulási tartály, amely nem működik megfelelően a fűtési rendszer fűtési és hűtési ciklusai során, valamint nagyobb rendszerekben a közvetlenül a fűtési körbe szerelt levegőleválasztó hiánya. Ha arra gyanakszol, hogy a visszatérő levegősödést a tágulási tartály okozza, nézd meg, hogyan válaszd ki megfelelően a membrános tágulási tartályt a központi fűtési rendszerhez. Ha légtelenítés után jelentősen csökkent a nyomás, lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan töltsd fel biztonságosan a központi fűtési rendszert vízzel. Érdemes azt is észben tartani, hogy a rendszer ismételt levegősödése a keringetőszivattyút is jobban igénybe veszi, növeli az áramlási ellenállást, és fokozza a készülék hangosabb működésének kockázatát. A teljes fűtési rendszer fűtési szezonra való felkészítését egy külön útmutatóban részletesebben tárgyaljuk.
A Dambat szivattyúk és hidrotechnikai berendezések megbízható gyártója, minőségi tanúsítványokkal.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK) - hogyan kell légteleníteni a radiátort?
Mi a radiátor légtelenítése, és mikor kell elvégezni?
A radiátor légtelenítése a felső részében összegyűlt levegő eltávolítását jelenti a légtelenítő szelep megnyitásával, amíg víz nem kezd kifolyni belőle. Akkor végezzük el, ha a radiátor egyenetlenül fűt, vagy hideg, annak ellenére, hogy a fűtési rendszer működik.
Mi a különbség a levegős radiátor és a rendszer vízhiánya között?
A levegős radiátor általában csak az egyik részén (felül vagy alul) hideg, míg ha a teljes fűtési rendszerben minden radiátor hideg, és a nyomásmérő alacsony nyomást mutat, az inkább a rendszer vízhiányára utal, nem pusztán levegősödésre.
Minden radiátoron van légtelenítő szelep?
A legtöbb modern lemezradiátor, panelradiátor és fürdőszobai radiátor gyárilag felszerelt légtelenítő szeleppel rendelkezik. A régebbi öntöttvas radiátorokon néha nincs ilyen - ilyen esetben azt javasoljuk, hogy szerelővel szereltessen fel szelepet, a rögtönzött légtelenítési módszerek helyett.
Milyen gyakran kell légteleníteni a radiátorokat?
W megfelelően működő rendszerben a légtelenítést általában fűtési szezononként egyszer, leggyakrabban a szezon kezdetekor végzik el. Ha a probléma gyakrabban visszatér, az arra utal, hogy érdemes ellenőrizni a rendszer tömítettségét vagy a membrános tágulási tartály működését.
Az automata légtelenítő szelepnek elzárva vagy nyitva kell lennie?
Az automata légtelenítő felső sapkáját alig egy fordulattal kell kicsavarni - a levegő ezen a résen keresztül távozik automatikusan a rendszerből. Ha teljesen meghúzza a sapkát, azzal blokkolja a mechanizmust, és a radiátor nem légteleníti magát automatikusan.
Hol vásárolhatók meg az IBO és IPRO márkájú fűtéstechnikai szerelvények?
Gyártóként nem értékesítünk közvetlenül. Az IBO és IPRO márkájú fűtéstechnikai szerelvények a kereskedelmi partnereinknél és fűtéstechnikai nagykereskedésekben érhetők el.
Csökkenti a légtelenítés a fűtési rendszer nyomását?
Igen - a légtelenítés mindig kisebb vízveszteséggel és nyomáscsökkenéssel jár. A művelet után érdemes ellenőrizni a nyomásmérőt, és szükség esetén biztonságosan pótolni a vizet a fűtési rendszerben.
