A vízszivattyú óránkénti energiafogyasztásának kiszámítása alapvető fontosságú a rendszer üzemeltetési költségeinek megbízható felméréséhez. Akár új háztartási rendszert tervezel, akár központi fűtéshez való keringetőszivattyút választasz, vagy egy meglévő hidraulikus rendszer hatékonyságát ellenőrzöd, a pontos számításokkal elkerülheted a túlzott villamosenergia-költségeket, és optimális paraméterű készüléket választhatsz. W Ebben a cikkben végigvezetünk a teljes folyamaton: az alapképletektől kezdve az éves energiafogyasztást befolyásoló tényezőkön át a Dambat kínálatában szereplő különböző szivattyútípusok sajátosságaiig – az IBO és IPRO márkákig.
Energetikai alapok – mi a szivattyú felvett teljesítménye?
Minden elektromos szivattyú a hálózatból vesz fel villamos energiát, amelyet wattban (W) vagy kilowattban (kW) fejezünk ki. A számítás eredménye megmutatja, hogy a szivattyú egy adott időszak alatt mennyi energiát fogyasztott kWh-ban. A felvett teljesítmény nem azonos a hidraulikus (hasznos) teljesítménnyel – a kettő közötti különbséget a szivattyú hatásfoka (η) írja le, amely a hidraulikus teljesítmény és a hálózatból felvett villamos teljesítmény aránya. A tipikus vízszivattyúk hatásfoka 30–80% között változik a készülék osztályától, üzemi pontjától és elhasználódásának mértékétől függően.
A kWh-ban kifejezett villamosenergia-fogyasztás egyszerű képlettel számítható ki (az eredmény a hálózatból felvett energia kWh-ban kifejezett fogyasztása):
ahol: E – a hálózatból felvett energia, P – a szivattyú által felvett teljesítmény (az adattábláról), t – az üzemidő órában
Példa: egy 0,09 kW (90 W) teljesítményű keringetőszivattyú napi 12 órás működés mellett naponta ennyi energiát fogyaszt: E = 0,09 kW × 12 h = 1,08 kWh villamos energia. W Havi szinten (30 nap) ez körülbelül 32,4 kWh-t, éves szinten pedig közel 395 kWh-t jelent. Ez már jelentős tétel a villanyszámlán.
Névleges teljesítmény és a tényleges áramfogyasztás
A gyártó az adattáblán feltünteti a névleges teljesítményt (vagy a felvett teljesítményt), amely teljes terhelés melletti működésre vonatkozik. W A gyakorlatban a szerelőknek szem előtt kell tartaniuk, hogy a tényleges energiafelvétel a szivattyú Q-H jelleggörbén elfoglalt üzemi pontjától függ. Ha a szivattyú a névlegesnél kisebb térfogatárammal vagy nagyobb nyomással működik, a teljesítménye nagyobb vagy kisebb lehet a megadottnál.
Fontos szerepet játszik az frekvenciaváltó (inverter). A Dambat kínálatában szereplő frekvenciaváltók lehetővé teszik a járókerék fordulatszámának fokozatmentes szabályozását, így a teljesítményfelvétel az aktuális térfogatáram-igényhez igazítható. W gyakorlatban ez akár 30–50%-kal alacsonyabb energiafogyasztást eredményezhet az állandó fordulatszámon működő rendszerekhez képest. Ez különösen fontos azokban a rendszerekben, ahol változó a térfogatáram – például kisebb épületek vízhálózataiban vagy használati meleg víz keringetőrendszereiben.
Óránkénti és napi képlet – példaértékű táblázat az IBO/IPRO szivattyúk teljesítményéről
Az alábbiakban a Dambat termékkínálatának kiválasztott szivattyútípusaira vonatkozó tájékoztató adatokat mutatjuk be. A működési idő példaértékű, és a tényleges üzemeltetési időbeosztáshoz kell igazítani.
| Szivattyú típusa | Névleges teljesítmény [kW] | kWh / h | kWh / nap (8 h) | Éves energiafogyasztás (3650 h) |
|---|---|---|---|---|
| Energiatakarékos IBO keringetőszivattyú (A osztály) | 0,05–0,15 | 0,05–0,15 | 0,40–1,20 | 183–548 kWh |
| IBO használati meleg víz keringető szivattyú | 0,03–0,08 | 0,03–0,08 | 0,24–0,64 | 110–292 kWh |
| IBO felszíni szivattyú (háztartási) | 0,37–0,75 | 0,37–0,75 | 2,96–6,00 | 1350–2738 kWh |
| IPRO 4" búvárszivattyú | 0,37–2,20 | 0,37–2,20 | 2,96–17,60 | 1350–8030 kWh |
| IBO merülőszivattyú (szennyezett vízhez) | 0,37–1,10 | 0,37–1,10 | 2,96–8,80 | 1350–4015 kWh |
| IPRO 6" búvárszivattyú | 2,20–11,0 | 2,20–11,0 | 17,60–88,0 | 8030–40 150 kWh |
A fenti táblázat adatai tájékoztató jellegűek. Az egyes készülékek részletes paramétereit a dambat.pl – letölthető katalógusok oldalon található termékadatlapokon találja.
Szezonális energiafogyasztás – miért fontos az üzemeltetési időbeosztás?
A szivattyú éves és szezonális villamosenergia-fogyasztása ritkán számítható ki úgy, hogy a teljesítményét egyszerűen megszorozzuk 8760 órával. W valóságban a fűtési keringető szivattyúk főként a fűtési szezonban működnek (Lengyelországban évente kb. 1800–2400 órát), a használati meleg víz keringető szivattyúi pedig a vezérlő megszakításaival akár egész nap is üzemelhetnek, míg a búvárszivattyúk szakaszosan működnek – csak a vízvételi helyek megnyitásakor vagy a hidrofor tartály feltöltésekor.
Ezért a szezon energiafogyasztását minden üzemidőszakra külön számítják ki. Ezt szakszerűen a fokóra-módszerrel vagy az épület részletes energetikai elemzése alapján végzik. Szezonális képlet:
ahol f_terhelés – a tényleges terhelés tényezője (keringető fűtési szivattyúknál általában 0,5–0,9)
W az A energetikai osztályú (EEI ≤ 0,23) keringetőszivattyúk esetében a szezonális áramfogyasztás rendszerint 50–70%-kal alacsonyabb, mint a hagyományos, aszinkron motoros szivattyúké. A kivitelezők és a tervezők számára ez kulcsfontosságú szempont a berendezések kiválasztásakor – mind az ErP-szabványoknak való megfelelés, mind a beruházó számára jelentkező tényleges előnyök szempontjából.
EEI-mutató, energetikai osztályok és Ep-mutató – mit mondanak a számok?
Az ErP (Energy-related Products) európai irányelv arra kötelezte a gyártókat, hogy az EEI (Energy Efficiency Index) mutatóval jelöljék a keringetőszivattyúk energiahatékonyságát. Minél alacsonyabb az EEI, annál energiatakarékosabb a szivattyú. 2015 óta csak EEI ≤ 0,23 értékű szivattyúk forgalmazhatók. W a gyakorlatban a korszerű, EC-motoros (elektronikusan kommutált) keringetőszivattyúk EEI-értéke 0,15 alatt van.
Az épület energetikai jellemzői szempontjából ugyancsak fontos az Ep mutató (a nem megújuló primerenergia-igény mutatója), amelynek mértékegysége kWh/(m²·év). Azt mutatja meg, mennyi nem megújuló energiaforrásból származó energia szükséges az épület éves fűtési, szellőztetési, hűtési és használatimelegvíz-készítési igényének fedezéséhez. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb – az épület megfelel a WT 2021 műszaki feltételeinek, amelyek az új családi házak esetében ≤ 70 kWh/(m²·év) értékben határozzák meg a határértéket.
Az energiahatékony keringetőszivattyú közvetlenül befolyásolja a számított Ep mutatót. Egy A osztályú, energiatakarékos IBO szivattyú alkalmazása néhány ponttal csökkentheti ezt az értéket – ami a gyakorlatban eldöntheti, hogy az épület A vagy B energetikai osztályt kap-e. Ez az épület kWh/(m²·év) értékben kifejezett hőenergia-igényére is vonatkozik, amely az Ep mutató meghatározásának alapja.
Az épület energiaigénye – hogyan illeszkedik a szivattyú az energiamérlegbe?
Az épület villamosenergia-igénye az összes berendezés energiaigényének összege: a világításé, a háztartási gépeké, a HVAC-rendszereké és maguké a szivattyúké. W egy tipikus családi házban a hőenergia-igényt kazán, hőszivattyú vagy elektromos fűtés fedezi, míg a keringető- és cirkulációs szivattyúk kiegészítő berendezések, amelyek fogyasztását az egyszerűsített elemzések gyakran figyelmen kívül hagyják.
A kiterjedt rendszerekkel rendelkező épületekben (például padlófűtés + használati meleg víz + radiátoros fűtés) a szivattyúk működtetéséhez szükséges villamos energiára vonatkozó teljes épületi energiaigény meghaladhatja a 600–900 kWh/évet. Ez egy mosógép vagy mosogatógép éves fogyasztásához hasonlítható. Ezért a pontos számítások mind a rendszer tervezésekor, mind az üzemeltetési költségek ellenőrzésekor elengedhetetlenek.
Érdemes az épület egészének energiahatékonyságára is gondolni. Az épület hőszigetelése közvetlenül befolyásolja a fűtési szezon hosszát, ezáltal a keringetőszivattyúk működési idejét is. A jó szigetelés lerövidíti a szivattyú üzemidejét, csökkentve a szezonális energiafogyasztást és a tényleges villanyszámlát. Másfelől a jobban szigetelt épületek lehetővé teszik az alacsony hőmérsékletű rendszer alkalmazását (például padlófűtés 35/28°C-os hőmérsékleti értékekkel), ami jelentősen korlátozza a hőforrás által előállítandó hőenergia-igényt.
A hőszivattyú COP-értéke és az éves villamosenergia-fogyasztás
W hőszivattyús rendszerekben a vízszivattyú (keringető- vagy mélykúti szivattyú) áramfogyasztását a hőszivattyú COP (Coefficient Of Performance) értékével, vagyis energiahatékonysági együtthatójával összefüggésben kell vizsgálni. A COP (Coefficient Of Performance) azt mutatja meg, hogy a berendezés minden felhasznált egységnyi villamos energiával hány egységnyi hőenergiát ad le. A talajhőszivattyúk jellemző COP-értéke 3,0–5,0, a levegős hőszivattyúké pedig 2,5–4,5.
A gyártó által megadott COP azonban csak a hőszivattyú egységére vonatkozik. A teljes rendszer éves energiafelhasználásába a következők is beletartoznak: a primer kör keringetőszivattyúja (glikol/sóoldat), a szekunder kör szivattyúja (központi fűtés), a használati meleg víz keringetőszivattyúja, a vezérlők és a szelepek. A kiegészítő villamosenergia-felhasználás összesen elérheti a 400–900 kWh-t, ami a rendszer tényleges SCOP-értékét (szezonális COP) a katalógusértékhez képest 0,2–0,5 ponttal csökkentheti.
Éppen ezért az energiatakarékos kiegészítő szivattyúk – például az IBO energiatakarékos keringetőszivattyú-sorozata – kiválasztása valódi hatással van a fűtési rendszer teljes energiamérlegére. W az alacsony hőmérsékletű rendszer alkalmazásával kialakított rendszerekben (padlófűtés, fan-coilok) a szivattyúk alacsonyabb nyomás- és áramlási értékekre állíthatók, ami tovább csökkenti az energiafelhasználást és a rendszer üzemeltetési költségeit.
Átlagos éves fogyasztás és energiahatékonyság – hogyan mérhető és javítható?
A szivattyúrendszer energiafogyasztásának éves átlagát az évszakos fogyasztási értékek összegeként kell kiszámítani, kiegészítve a készenléti üzemmódban mért fogyasztással (vezérlők és elektromos szelepek esetén). A mérések a kapcsolószekrénybe közvetlenül beépített energiamérőkkel, illetve a modern vezérlőkbe és frekvenciaváltókba beépített mérőeszközökkel végezhetők.
A szivattyúrendszerekhez kapcsolódó épület energiahatékonysága elsősorban a következőkkel javítható:
- A szivattyú kiválasztása a tényleges munkapont alapján – kerülje a túlméretezést, amely a szabályozószeleppel történő fojtás miatti energiaveszteséghez vezet.
- Frekvenciaváltó használata – a fordulatszám fokozatmentes szabályozása változó áramlási igény esetén kiküszöböli a felesleges energiafogyasztást. A Dambat frekvenciaváltói kompatibilisek az IBO és IPRO búvár- és felszíni szivattyúkkal.
- Rendszeres karbantartás – a vízkőlerakódások és a korrózió növelik az áramlási ellenállást, ami azonos hidraulikai teljesítmény mellett is nagyobb energiafogyasztást eredményez.
- A csővezetékek hőszigetelése – a csatlakozásokon és az egyenes csőszakaszokon fellépő hőveszteség csökkentése mérsékli az épület hőigényét, és lerövidíti a keringetőszivattyúk üzemidejét.
- Napi időprogrammal rendelkező vezérlők – ha a szivattyú csak a tényleges igény jelentkezésekor működik, csökken az évszakos villamosenergia-fogyasztás, a komfort romlása nélkül.
A Dambat weboldalán elérhető energiamegtakarítási kalkulátor segítségével gyorsan összehasonlítható egy régi és egy új keringetőszivattyú áramfogyasztása. Jó eszköz arra, hogy bemutassa a berendezés cseréjének megtérülését a végfelhasználónak.
Energetikai audit és a szivattyú kiválasztása – mit kell tudnia a telepítőnek?
Az épület energetikai auditja az energiafogyasztás hivatalos elemzése, amely a korszerűsítésre vonatkozó ajánlásokkal zárul. Az audit egyik eleme a szivattyúrendszerek műszaki és energetikai értékelése. Az auditorral együttműködő szerelőnek vagy tervezőnek adatokat kell szolgáltatnia a következőkről:
- a telepített szivattyúk típusairól és teljesítményéről,
- a berendezések üzemeltetési ütemtervéről (h/év),
- a rendszerben mért tényleges üzemi pontról (Q és H),
- a keringetőszivattyúk energiahatékonysági osztályáról (EEI),
- az alkalmazott szabályozási eszközök (frekvenciaváltó, vezérlő, szelepek),
Ezek alapján az energetikai audit elemzése pontosan kiszámíthatja a szivattyúrendszer éves energiafogyasztását, és meghatározhatja az újabb modellekre való cserével elérhető konkrét megtakarításokat. Érdemes kihasználni a Dambat vezérlők és automatizálási rendszerek nyújtotta lehetőségeket – rögzítik az üzemidőt és a riasztásokat, megkönnyítve az elemzéshez szükséges adatok összegyűjtését.
Szűrők, szelepek és nyomásmérők – a szerelvények hatása az energiamérlegre
Maga a szivattyú csak egy eleme a rendszernek. A szűrők, szelepek és nyomásmérők befolyásolják az áramlási ellenállást, így közvetve a szivattyú energiafogyasztását is. Az elszennyeződött szűrő további nyomásesést okoz, amelyet a szivattyúnak le kell küzdenie – ugyanakkora vízáram mellett ez nagyobb energiafogyasztással jár. A szűrőbetétek rendszeres cseréje tehát nemcsak a vízminőség, hanem a rendszer energiahatékonysága szempontjából is fontos. Az épület energiahatékonysága a rendszer minden elemének gondos karbantartásával kezdődik – nemcsak a szigeteléssel és az ablakokkal, hanem a hidraulikai szerelvényekkel is.
A szivattyú szívó- és nyomóoldalára szerelt nyomásmérők lehetővé teszik az üzemi pont folyamatos ellenőrzését, valamint a szűrő eltömődésének vagy a járókerék kopásának korai felismerését. A különböző nyomástartományokban és pontossági osztályokban kapható Dambat nyomásmérők közül válasszon a rendszer üzemi nyomásának megfelelőt. A visszacsapó és visszafolyásgátló szelepek pedig megóvják a szivattyút a közeg visszaáramlásától, megelőzve a vízütést és növelve a mechanikus tömítések élettartamát.
Szivattyú kiválasztása a rendszerhez – gyakorlati tanácsok szerelőknek
A megfelelő szivattyú kiválasztásához ismerni kell a rendszer néhány kulcsfontosságú paraméterét:
- Szükséges térfogatáram (Q) [m³/h vagy l/s] – a hőigény, a vízvételezési helyek száma vagy a kút hozama alapján.
- Szükséges emelőmagasság (H) [folyadékoszlop m] – a csővezetékben fellépő egyenes és helyi veszteségek, valamint a geometriai szintkülönbség összege.
- A közeg hőmérséklete – a fűtési rendszerek keringetőszivattyúinak alkalmasnak kell lenniük a fűtőközeg hőmérsékletére (a legtöbb IBO modellnél 110 °C-ig).
- Védettségi osztály és a közeggel szembeni ellenállás – tiszta vízhez, szennyezett vízhez, szennyvízhez.
- Előírt energiaosztály – különösen fontos az alacsony energiaigényű és passzív épületeknél, ahol az Ep mutató nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott határértékeket.
A Dambat kínálatában komplett IBO, IBO ITALY és IPRO szivattyúk találhatók – a 30 W teljesítményű cirkulációs szivattyúktól kezdve a 11 kW-os többfokozatú búvárszivattyúkon át a 15 kW-nál nagyobb teljesítményű ipari egységekig. A megfelelő modell önállóan is kiválasztható a dambat.pl oldalon elérhető átváltók segítségével, vagy felveheti a kapcsolatot a gyártó műszaki részlegével.
IPRO búvárszivattyúk – áramfogyasztás kutakból történő vízellátás esetén
A 4", 6" és 8" sorozatú IPRO búvárszivattyúk fúrt kutakból történő vízszivattyúzás melletti folyamatos üzemre készültek. Éves energiafogyasztásuk a kút hozamától, a vízszint mélységétől, a csőoszlop hosszától és az üzemi térfogatáramtól függ. Egy kis háztartásban (Q = 1–2 m³/h, H = 40–60 m) egy tipikus, 0,55–0,75 kW teljesítményű, 4"-os IPRO szivattyú szakaszosan üzemel – összesen körülbelül 500–1000 órát évente, ami 275–750 kWh körüli éves energiafogyasztást jelent.
W frekvenciaváltós készletekben (pl. Dambat frekvenciaváltós készletek) a szivattyú egyenletesen működik, és állandó nyomást tart fenn hidraulikus ütés nélkül. Ez nemcsak alacsonyabb áramfogyasztást jelent, hanem a csőoszlop, a csatlakozók és a szelepek élettartamát is meghosszabbítja. A kútfúró szakemberek jól ismerik az úgynevezett „vízütés” problémáját – a frekvenciaváltó hatékonyan megszünteti, különösen nagyobb telepítési mélység esetén.
Keringető- és cirkulációs szivattyúk – energiaosztályok és EEI
Az IBO energiatakarékos keringetőszivattyúk az ECM (Electronic Commutation Motor) sorozatból megfelelnek, sőt túl is teljesítik az ErP 622/2012 rendelet követelményeit. Jellemzőjük a 0,20 alatti EEI, a legjobb modellek pedig az EEI < 0,15 értéket is elérik. A telepítő számára ez azt jelenti, hogy a keringetőszivattyú átlagos éves energiafogyasztása 50–150 kWh/évre csökkenthető – sokszorosan kevesebbre, mint a régebbi, aszinkron motoros modellek esetében.
Külön csoportot alkotnak a használati melegvíz-cirkulációs szivattyúk. Feladatuk a használati meleg víz folyamatos keringetése a cirkulációs vezetékekben, így nem kell várni, hogy meleg víz folyjon a csapból. Bár ezeknek a készülékeknek alacsony a teljesítményük (15–50 W), általában egész nap vagy időprogram szerint működnek – éves villamosenergia-fogyasztásuk elérheti a 130–440 kWh/évet. Időkapcsolóval és hőmérséklet-érzékelővel ellátott vezérlő használatával csökkenthető az üzemidő, és 30–40%-kal is elérhető a tényleges energiamegtakarítás.
Az IBO keringető- és cirkulációs szivattyúk részletes kínálatát a dambat.pl – keringető szivattyúk és tartozékok oldalon találod.
Összefoglalás – hogyan számítsuk ki a szivattyú óránkénti áramfogyasztását a gyakorlatban?
Egy vízszivattyú óránkénti villamosenergia-fogyasztása a névleges (vagy a ténylegesen felvett) teljesítmény és az üzemidő szorzata. A teljes körű elemzés azonban kiterjed a következőkre is: a munkapont a Q-H jelleggörbén, a hidraulikai és mechanikai hatásfok, a közeg hőmérsékletének hatása, a szűrők és szelepek állapota, valamint frekvenciaváltós rendszereknél a terhelési profil időbeli alakulása. Ezek alapján meghatározható az éves energiafogyasztás, figyelembe vehető az épület energetikai mutatójának kiszámításakor, és felmérhető a készülékcsere megtérülése.
A részletes elemzés segít javítani az épület energiahatékonyságát összességében. A Dambat vállalat nemcsak kiváló minőségű IBO és IPRO márkájú szivattyúkat kínál, hanem számítási eszközöket, műszaki katalógusokat és műszaki támogatást is. Használd ki a dambat.pl oldalon elérhető forrásokat, hogy hidraulikai és energetikai szempontból egyaránt optimális szivattyút válassz – és élvezd a hosszú éveken át hatékonyan működő rendszer előnyeit.
GYIK – A szerelők és szakemberek leggyakoribb kérdései
Hogyan számítható ki egy mélykúti szivattyú óránkénti kWh-fogyasztása?
A képlet egyszerű: E [kWh] = P [kW] × t [h]. Példa: egy 0,75 kW teljesítményű IPRO 4" mélykúti szivattyú 1 óra alatt 0,75 kWh villamos energiát fogyaszt. Szakaszos működéssel számolva (kb. napi 2 óra) a napi energiafogyasztás 1,5 kWh. Mindig a típustáblán vagy a műszaki adatlapon feltüntetett teljesítményt vedd alapul – ne a hidraulikus teljesítményt vagy a tengelyteljesítményt, mert ezek az értékek alacsonyabbak a hálózatból felvett tényleges teljesítménynél.
Mi az Ep-mutató, és hogyan befolyásolja a szivattyú az értékét?
Az Ep-mutató (angolul: primary energy indicator) a nem megújuló primerenergia-igényt jelzi, mértékegysége kWh/(m²·év). A WT 2021 előírásai az új családi házak esetében legfeljebb Ep ≤ 70 kWh/(m²·év) értéket engednek meg. Az energiaigényes szivattyúk – különösen az alacsony hatásfokú keringetőszivattyúk – növelik az Ep-mutatót. Egy EEI < 0,20 osztályú, energiatakarékos IBO szivattyúra való csere 2–5 kWh/(m²·év) értékkel csökkentheti ezt a mutatót, ami döntő lehet az A vagy B energetikai besorolás eléréséhez.
Mennyi a használatimelegvíz-keringetőszivattyú szezonális villamosenergia-fogyasztása?
Egy 25 W teljesítményű használatimelegvíz-keringetőszivattyú, amely napi 16 órát működik az év 365 napján, évente 0,025 kW × 16 óra × 365 = 146 kWh/év energiát fogyaszt. Időzítővel ellátott vezérlő használatával (például csak a reggeli és esti órákban, összesen napi 6 órában) a fogyasztás kb. 55 kWh/évre csökken – a megtakarítás akár 60% is lehet. A beépített időzítővel és hőmérséklet-érzékelővel ellátott IBO keringetőszivattyúk ezt automatikusan, kiegészítő tartozékok nélkül végzik.
Valóban csökkenti a frekvenciaváltó a szivattyú energiafogyasztását?
Igen – mégpedig jelentősen. A szivattyú felvett teljesítménye a fordulatszám harmadik hatványával arányos (hasonlósági törvény). Ez azt jelenti, hogy a fordulatszám 20%-os csökkentése kb. 49%-kal mérsékli az energiafogyasztást. W a gyakorlatban a változó térfogatáram-igényű rendszerekben a frekvenciaváltó a fix fordulatszámon, fojtószeleppel működő szivattyúhoz képest 30–55%-kal csökkenti az energiafogyasztást. A Dambat frekvenciaváltók az IBO és IPRO mélykúti szivattyúkhoz készült modulokként kaphatók.
Hogyan befolyásolja az épület hőszigetelése a keringetőszivattyúk működését?
Az épület hőszigetelése közvetlenül lerövidíti a fűtési idényt – egy jól szigetelt passzív épületben ez kb. 1200–1600 óra/év, míg egy régi, szigeteletlen épületben akár 3500 óra/év is lehet. Ugyanannál a 100 W teljesítményű keringetőszivattyúnál az éves energiafogyasztás különbsége: 100 W × (3500–1400) óra = 210 kWh/év. A jobb hőszigetelés emellett lehetővé teszi az alacsony hőmérsékletű rendszer alkalmazását és az alacsonyabb nyomásparaméterekkel rendelkező szivattyú kiválasztását – ez tovább csökkenti az energiafogyasztást.
Mit jelent a hőszivattyú COP-értéke, és hogyan vegyük figyelembe a számításokban?
A COP (Coefficient Of Performance) a megtermelt hőenergia és a felhasznált villamos energia aránya. A COP = 4,0 azt jelenti, hogy minden felhasznált 1 kWh villamos energiáért a hőszivattyú 4 kWh hőt ad le. A hőszivattyús rendszer éves energiafogyasztásának számításakor a SCOP-ot (szezonális COP) vesszük figyelembe, amely a teljes fűtési szezonra vonatkozó átlagérték. Az egyenleghez hozzá kell adni a segédenergia-felhasználást is: a keringetőszivattyúkét, a vezérlőkét és a szelepekét – ez a rendszer tényleges hatásfokát 5–15%-kal csökkenti. W
Hogyan segít az energetikai audit a szivattyúk kiválasztásában?
Az energetikai audit adatokat szolgáltat az épület tényleges hőigényéről és a segédberendezések elektromosenergia-fogyasztásáról. Ezek alapján a kivitelező pontosan kiválaszthatja a keringetőszivattyút a szükséges hidraulikai paraméterekhez (Q és H), kiszámíthatja az éves várható energiafogyasztást, és megadhatja a berendezések cseréjéből eredő megtakarítást. A túl- vagy alulméretezett szivattyú mindig nagyobb energiafogyasztást és gyorsabb mechanikai kopást jelent.
Milyen szivattyúparamétereket kell feltüntetni az épület energetikai jellemzőiben?
Az épület energetikai jellemzőinek (ŚE) meghatározásakor meg kell adni a keringető- és cirkulációs szivattyúk elektromos teljesítményét, valamint a szezonális becsült üzemidejüket. Az A osztályú, EEI < 0,20 értékű keringetőszivattyúknál a katalógusban megadott névleges teljesítményt és a rendszerterv szerinti szezonális üzemidőt veszik figyelembe. Az így kiszámított Ep mutatónak meg kell felelnie a WT 2021 követelményeinek. A Dambat vezérlői rögzítik az üzemidőt és a riasztásokat, így könnyebben ellenőrizhetők utólag a számítási feltételezések.
A kisebb energiafogyasztás rövidebb megtérülési időt eredményez az új szivattyú esetében?
Igen. Egyszerű példa: egy régi, 80 W teljesítményű keringetőszivattyú és egy új, energiatakarékos, 25 W teljesítményű IBO szivattyú összehasonlítása. A teljesítményfelvétel különbsége: 55 W. A fűtési szezon évi 3000 órás időtartamával számolva a kisebb energiafogyasztás 55 W × 3000 h = 165 kWh/év. 0,80 zł/kWh energiaárral a megtakarítás 132 zł/év. Egy új, energiatakarékos IBO szivattyú ára körülbelül 400–700 zł – a beruházás 3–5 év alatt térül meg. Egy új, A osztályú szivattyú átlagos éves energiafogyasztása akár négyszer kisebb, mint a régebbi modelleké.






