A vízszivattyú óránkénti energiafogyasztásának kiszámítása alapvető fontosságú a rendszer üzemeltetési költségeinek megbízható értékeléséhez. Akár új háztartási rendszert tervez, akár központi fűtéshez keringetőszivattyút választ, akár egy meglévő hidrodinamikai rendszer hatékonyságát ellenőrzi – a pontos számítások segítségével elkerülheti a villamos energiáért való túlfizetést, és optimális paraméterekkel rendelkező berendezést választhat. Ebben a cikkben végigvezetjük a teljes folyamaton: az alapképletektől az éves energiafogyasztást befolyásoló tényezőkön át a Dambat kínálatában szereplő egyes szivattyútípusok – az IBO és IPRO márkák – sajátosságaiig.
Energetikai alapismeretek – mi a szivattyú által felvett teljesítmény?
Minden elektromos szivattyú villamos energiát vesz fel a hálózatból, amelyet wattban (W) vagy kilowattban (kW) fejezünk ki. A számítás eredménye a szivattyú által az adott időszakban felhasznált kWh energiafogyasztás. Ez a felvett teljesítmény nem azonos a hidraulikus (hasznos) teljesítménnyel – a kettő közötti különbséget a szivattyú hatásfoka (η) írja le, amely a hidraulikus teljesítmény és a hálózatból felvett villamos teljesítmény hányadosa. A tipikus vízszivattyúk hatásfoka 30–80% között változik, a berendezés osztályától, munkapontjától és elhasználódottságától függően.
A kWh villamos energiában kifejezett energiafogyasztást egyszerű képlettel számítjuk ki (az eredmény a hálózatból felvett kWh energiafogyasztás):
ahol: E – a hálózatból felvett energia, P – a szivattyú által felvett teljesítmény (az adattáblán feltüntetve), t – az üzemidő órákban
Példa: egy P = 0,09 kW (90 W) teljesítményű keringetőszivattyú, amely naponta 12 órán át működik, naponta ennyit fogyaszt: E = 0,09 kW × 12 h = 1,08 kWh villamos energia. Havi szinten (30 nappal számolva) ez körülbelül 32,4 kWh, éves szinten pedig közel 395 kWh. Ez már jelentős tétel a villanyszámlán.
Névleges teljesítmény és tényleges áramfogyasztás
A gyártó az adattáblán a névleges teljesítményt (vagy a bemeneti teljesítményt) tünteti fel, amely teljes terhelés melletti működésnek felel meg. A gyakorlatban a szerelőknek figyelembe kell venniük, hogy a tényleges energiafogyasztás a szivattyú Q-H jelleggörbén elfoglalt munkapontjától függ. Ha a szivattyú a névlegesnél kisebb térfogatáramnál vagy nagyobb nyomásnál működik, teljesítménye magasabb vagy alacsonyabb lehet a feltüntetett értéknél.
Ebben fontos szerepet játszik a frekvenciaváltó (inverter). A Dambat kínálatában szereplő frekvenciaváltók lehetővé teszik a járókerék fordulatszámának fokozatmentes szabályozását, így a teljesítményfelvétel az aktuális térfogatáram-igényhez igazítható. A gyakorlatban ez akár 30–50%-kal alacsonyabb energiafogyasztást tesz lehetővé az állandó fordulatszámon működő rendszerekhez képest. Ez különösen fontos azokban a berendezésekben, ahol a térfogatáram változó – például kisebb épületek vízellátó hálózataiban vagy használatimelegvíz-keringető rendszerekben.
Óránkénti és napi képlet – az IBO/IPRO szivattyúk példateljesítményeinek táblázata
Az alábbiakban a Dambat kínálatában szereplő kiválasztott szivattyútípusok tájékoztató adatait mutatjuk be. Az üzemidő példaértékű, és a tényleges üzemeltetési ütemezéshez kell igazítani.
| Szivattyú típusa | Névleges teljesítmény [kW] | kWh / h | kWh / nap (8 h) | Éves energiafogyasztás (3650 h) |
|---|---|---|---|---|
| Energiatakarékos IBO keringetőszivattyú (A osztály) | 0,05–0,15 | 0,05–0,15 | 0,40–1,20 | 183–548 kWh |
| IBO használatimelegvíz-keringetőszivattyú | 0,03–0,08 | 0,03–0,08 | 0,24–0,64 | 110–292 kWh |
| IBO felszíni szivattyú (háztartási) | 0,37–0,75 | 0,37–0,75 | 2,96–6,00 | 1350–2738 kWh |
| IPRO 4" búvárszivattyú | 0,37–2,20 | 0,37–2,20 | 2,96–17,60 | 1350–8030 kWh |
| IBO merülőszivattyú (szennyezett vízhez) | 0,37–1,10 | 0,37–1,10 | 2,96–8,80 | 1350–4015 kWh |
| IPRO 6" búvárszivattyú | 2,20–11,0 | 2,20–11,0 | 17,60–88,0 | 8030–40 150 kWh |
A fenti táblázat adatai tájékoztató jellegűek. Az egyes berendezések részletes paramétereit a dambat.pl – letölthető katalógusok oldalon elérhető katalóguslapokon találod.
Szezonális energiafogyasztás – miért fontos az üzemelési ütemezés?
A szivattyú éves és szezonális villamosenergia-fogyasztása ritkán adódik csupán a teljesítmény 8760 órával való megszorzásából. A valóságban a fűtési keringetőszivattyúk főként a fűtési szezonban működnek (Lengyelországban évente kb. 1800–2400 órán át), a használatimelegvíz-keringetőszivattyúk a vezérlő által meghatározott szünetekkel akár egész nap üzemelhetnek, a búvárszivattyúk pedig szakaszosan működnek – csak a vízvételi helyek megnyitásakor vagy a hidrofortartály feltöltésekor.
Ezért a szezonális energiafogyasztást minden üzemeltetési időszakra külön kell kiszámítani. Szakszerűen ezt fokóra-módszerrel vagy az épület részletes energetikai elemzése alapján végzik. Szezonális képlet:
ahol f_obciążenia – a tényleges terhelés tényezője (keringetőszivattyúknál jellemzően 0,5–0,9)
Az A energiaosztályú keringetőszivattyúk (EEI ≤ 0,23) szezonális áramfogyasztása általában 50–70%-kal alacsonyabb, mint az aszinkronmotoros hagyományos szivattyúké. A kivitelezők és tervezők számára ez kulcsfontosságú érv a berendezések kiválasztásakor – mind az ErP-szabványok teljesítése, mind a beruházó számára jelentkező valós előnyök szempontjából.
Az EEI-mutató, az energiaosztályok és az Ep-mutató – mit mondanak a számok?
Az európai ErP-irányelv (Energy-related Products) arra kötelezte a gyártókat, hogy a keringetőszivattyúk energiahatékonyságát az EEI (Energy Efficiency Index) mutatóval jelöljék. Minél alacsonyabb az EEI, annál energiatakarékosabb a szivattyú. 2015 óta a piacon csak olyan szivattyúk kínálhatók, amelyek EEI-értéke ≤ 0,23. A gyakorlatban az EC-motorral (elektronikusan kommutált motorral) felszerelt modern keringetőszivattyúk 0,15 alatti EEI-értéket érnek el.
Az épület energetikai jellemzői szempontjából ugyanilyen fontos az Ep-mutató (a nem megújuló primerenergia-igény mutatója), amelyet kWh/(m²·év) mértékegységben fejeznek ki. Azt mutatja meg, hogy a fűtés, a szellőzés, a hűtés és a használati melegvíz előállításának éves igényeihez mennyi nem megújuló forrásból származó energiára van szükség. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb – az épület megfelel a WT 2021 műszaki feltételeinek, amelyek az új családi házak számára ≤ 70 kWh/(m²·év) határértéket állapítanak meg.
Az energiahatékony keringetőszivattyú közvetlenül befolyásolja a számított Ep-mutatót. Egy A energiaosztályú, energiatakarékos IBO szivattyú alkalmazása néhány ponttal csökkentheti ezt az értéket – ami a gyakorlatban eldöntheti, hogy az épület A vagy B energetikai osztályt ér-e el. Ez vonatkozik a kWh/(m²·év) mértékegységben kifejezett épületi hőigényre is, amely az Ep-mutató meghatározásának alapját képezi.
Az épület energiaigénye – hogyan illeszkedik a szivattyú az energiamérlegbe?
Az épület villamosenergia-igénye az összes berendezés – a világítás, a háztartási gépek, a HVAC-rendszerek és éppen a szivattyúk – energiaigényének összege. Egy tipikus családi házban a hőenergia-igényt kazán, hőszivattyú vagy elektromos fűtés fedezi, míg a keringető- és cirkulációs szivattyúk kiegészítő szerepet töltenek be – olyan segédberendezések, amelyek fogyasztását az egyszerűsített elemzésekben gyakran figyelmen kívül hagyják.
Eközben a kiterjedt gépészeti rendszerekkel rendelkező épületekben (pl. padlófűtés + használati melegvíz + radiátoros fűtés) a szivattyúk működtetéséhez szükséges épületszintű villamosenergia-igény meghaladhatja az évi 600–900 kWh-t. Ez összehasonlítható egy mosógép vagy mosogatógép éves fogyasztásával. Ezért a pontos számítások mind a rendszer tervezése, mind az üzemeltetési költségek ellenőrzése során elengedhetetlenek.
Érdemes az épület egészének energiahatékonyságára is gondolni. Az épület hőszigetelése közvetlenül befolyásolja a fűtési szezon hosszát, és ezáltal a keringetőszivattyúk üzemidejét is. A jó szigetelés lerövidíti a szivattyú működési idejét, csökkentve a szezonális energiafogyasztást és a tényleges villanyszámlát. Másfelől a jobban szigetelt épületek lehetővé teszik alacsony hőmérsékletű rendszer alkalmazását (például padlófűtést 35/28 °C-os paraméterekkel), ami jelentősen korlátozza a hőforrás által előállított hőenergia-igényt.
A hőszivattyú COP-értéke és az éves villamosenergia-fogyasztás
Hőszivattyús rendszerekben a vízszivattyú (keringető- vagy mélykúti szivattyú) villamosenergia-fogyasztását a COP (Coefficient Of Performance), vagyis a hőszivattyú energiahatékonysági tényezőjének összefüggésében kell elemezni. A COP (Coefficient Of Performance) azt határozza meg, hogy a készülék minden egyes felhasznált elektromosenergia-egységre hány egység hőenergiát szolgáltat. A COP jellemző értéke talajhőszivattyúk esetén 3,0–5,0, levegő-víz hőszivattyúk esetén pedig 2,5–4,5.
A gyártó által megadott COP azonban csak a hőszivattyú agregátjára vonatkozik. A teljes rendszer éves energiafogyasztása magában foglalja továbbá: a primer körben (glikol/brine) működő keringetőszivattyút, a szekunder körben (fűtési rendszer) működő szivattyút, a használati melegvíz keringetőszivattyúját, valamint a vezérlőket és szelepeket. A kiegészítő elektromos energia teljes fogyasztása elérheti a 400–900 kWh-t, ami a rendszer tényleges SCOP-értékét (Seasonal COP) a katalógusértékhez képest 0,2–0,5 ponttal csökkentheti.
Éppen ezért az energiatakarékos segédszivattyúk – például az IBO energiatakarékos keringetőszivattyú-sorozata – kiválasztása valóban hatással van a fűtési rendszer teljes energiamérlegére. Alacsony hőmérsékletű rendszer alkalmazása esetén (padlófűtés, fan-coilok) a szivattyúk alacsonyabb nyomás- és áramlási paraméterekre állíthatók be, ami tovább csökkenti a teljesítményfelvételt és a rendszer üzemeltetési költségeit.
Átlagos éves fogyasztás és energiahatékonyság – hogyan mérhető és javítható?
A szivattyúrendszer átlagos éves energiafogyasztását az évszakos energiafogyasztások összegeként kell kiszámítani, kiegészítve a készenléti üzemmódban felhasznált energiával (vezérlők és elektromos szelepek esetén). A mérések közvetlenül az elosztószekrénybe szerelt energiamérőkkel, illetve a korszerű vezérlőkben és frekvenciaváltókban elérhető beépített mérőműszerek segítségével végezhetők.
Az épület energiahatékonysága a szivattyúrendszerek vonatkozásában elsősorban az alábbiakkal javítható:
- A szivattyú kiválasztása a tényleges munkapont alapján – a túlméretezés elkerülése, amely fojtószelepes üzemhez és energiaveszteséghez vezet.
- Frekvenciaváltó alkalmazása – a fordulatszám folyamatos szabályozása változó áramlási igény esetén megszünteti a szükségtelen teljesítményfelvételt. A Dambat frekvenciaváltói kompatibilisek az IBO és IPRO búvár- és felszíni szivattyúkkal.
- Rendszeres karbantartás – a kazánkő-lerakódások és a korrózió növelik az áramlási ellenállást, ami ugyanakkora hidraulikai teljesítmény mellett nagyobb energiafogyasztást eredményez.
- A csővezetékek hőszigetelése – a csatlakozások és egyenes szakaszok hőveszteségének korlátozása csökkenti az épület hőigényét, és lerövidíti a keringetőszivattyúk üzemidejét.
- Napi ütemezéssel rendelkező vezérlők – a szivattyú működésének a tényleges igény szerinti időszakokra korlátozása csökkenti a szezonális villamosenergia-fogyasztást a komfort romlása nélkül.
A Dambat weboldalán elérhető egy energiamegtakarítás-kalkulátor, amellyel gyorsan összehasonlítható egy régi és egy új keringetőszivattyú áramfogyasztása. Ez jó eszköz a berendezés cseréjének gazdaságosságát bemutatni a végfelhasználónak.
Energetikai audit és szivattyúválasztás – mit kell tudnia a szerelőnek?
Az épület energetikai auditja az energiafogyasztás hivatalos elemzése, amely termomodernizációs ajánlásokkal zárul. Az audit egyik eleme a szivattyúrendszerek műszaki és energetikai értékelése. Az auditorral együttműködő szerelőnek vagy tervezőnek adatokat kell szolgáltatnia a következőkről:
- a beépített szivattyúk típusai és teljesítményei,
- a berendezések üzemelési ütemezése (óra/év),
- a rendszer tényleges munkapontja (Q és H),
- a keringetőszivattyúk energetikai osztálya (EEI),
- az alkalmazott szabályozási eszközök (frekvenciaváltó, vezérlő, szelepek).
Ezen adatok alapján az energetikai audit elemzése pontosan kiszámítja a szivattyúrendszer éves energiafogyasztását, és meghatározza az újabb modellekre való csere révén elérhető konkrét megtakarításokat. Érdemes kihasználni a Dambat vezérlői és automatizálási rendszerei kínálta lehetőségeket – rögzítik az üzemidőt és a riasztásokat, megkönnyítve az elemzéshez szükséges adatok összegyűjtését.
Szűrők, szelepek és manométerek – a szerelvények hatása az energiamérlegre
Maga a szivattyú csak a rendszer egyik eleme. A szűrők, szelepek és manométerek befolyásolják az áramlási ellenállást, így közvetve a szivattyú energiafogyasztását is. Az elszennyeződött szűrő további nyomásesést okoz, amelyet a szivattyúnak le kell küzdenie – ez nagyobb energiafogyasztást jelent azonos vízáramlás mellett. A szűrőbetétek rendszeres cseréje ezért nemcsak a vízminőség, hanem a rendszer energiahatékonysága szempontjából is fontos. Az épület energiahatékonysága a rendszer minden elemére fordított figyelemmel kezdődik – nemcsak a szigeteléssel vagy az ablakokkal, hanem a hidraulikai szerelvényekkel is.
A szivattyú szívó- és nyomóoldalára felszerelt manométerek folyamatosan lehetővé teszik az üzemi pont ellenőrzését, valamint a szűrő eltömődésének vagy a járókerék kopásának korai felismerését. A Dambat manométerek különböző nyomástartományokban és pontossági osztályokban érhetők el – a rendszer üzemi nyomásához megfelelő típust válasszon. A visszacsapó és visszaszennyeződés-gátló szelepek ezzel szemben megakadályozzák a közeg visszaáramlását a szivattyúba, ezáltal megelőzik a hidraulikus lökéseket és növelik a mechanikus tömítések élettartamát.
Szivattyú kiválasztása a rendszerhez – gyakorlati tanácsok szerelőknek
A szivattyú megfelelő kiválasztásához ismerni kell a rendszer néhány kulcsfontosságú paraméterét:
- Szükséges térfogatáram (Q) [m³/h vagy l/s] – amelyet a hőigény, a vízvételi helyek száma vagy a kút vízhozama határoz meg.
- Szükséges emelőmagasság (H) [m folyadékoszlop] – a csővezeték hossz- és helyi veszteségeinek összege, valamint a szintek geometriai különbsége.
- A közeg hőmérséklete – a fűtési keringetőszivattyúknak alkalmasnak kell lenniük a fűtőközeg hőmérsékletére (a legtöbb IBO modell esetében legfeljebb 110 °C-ra).
- Tömítettségi osztály és a közeggel szembeni ellenállás – tiszta vízhez, szennyezett vízhez vagy szennyvízhez.
- Előírt energetikai osztály – különösen fontos az alacsony energiaigényű és passzív épületeknél, ahol az Ep-mutató nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott határértékeket.
A Dambat kínálata komplett IBO, IBO ITALY és IPRO szivattyúkat foglal magában – a 30 W teljesítményű keringetőszivattyúktól a 11 kW teljesítményű többlépcsős búvárszivattyúkon át a 15 kW-ot meghaladó ipari egységekig. A kiválasztás önállóan is elvégezhető a dambat.pl oldalon elérhető átszámítók segítségével, vagy fel lehet venni a kapcsolatot a gyártó műszaki osztályával.
IPRO-búvárszivattyúk – energiafogyasztás kútrendszerekben
A 4", 6" és 8" sorozatú IPRO búvárszivattyúkat fúrt kutakból történő vízszivattyúzás melletti folyamatos üzemre tervezték. Éves energiafogyasztásuk a kút vízhozamától, a víztükör mélységétől, a csőoszlop hosszától és az üzemi vízhozamtól függ. Egy kisebb háztartásban (Q = 1–2 m³/h, H = 40–60 m) egy 0,55–0,75 kW teljesítményű, 4"-os IPRO szivattyú szakaszosan üzemel – évente összesen körülbelül 500–1000 órát, ami évi 275–750 kWh nagyságrendű energiafogyasztást jelent.
Frekvenciaváltós készletekben (például a Dambat frekvenciaváltós készletekben) a szivattyú fokozatmentesen működik, és hidraulikus lökések nélkül tartja fenn az állandó nyomást. Ez nemcsak alacsonyabb áramfogyasztást, hanem a csővezetékek, csatlakozók és szelepek hosszabb élettartamát is jelenti. A kútfúró szakemberek jól ismerik az úgynevezett „vízütés” problémáját – a frekvenciaváltó hatékonyan megszünteti, különösen nagyobb beépítési mélységek esetén.
Keringető- és cirkulációs szivattyúk – energiaosztályok és EEI
Az ECM (Electronic Commutation Motor) sorozatba tartozó energiatakarékos IBO keringető szivattyúk megfelelnek, illetve meghaladják az ErP 622/2012 rendelet követelményeit. EEI-értékük 0,20 alatti, a legjobb modellek pedig EEI < 0,15 értéket érnek el. A kivitelező számára ez azt jelenti, hogy a keringető szivattyú átlagos éves energiafogyasztása 50–150 kWh/évre csökkenthető – ez sokszorosan kevesebb, mint a régebbi, aszinkronmotoros modellek esetében.
Külön csoportot alkotnak a használati melegvíz-cirkulációs szivattyúk. Feladatuk a használati melegvíz folyamatos keringetésének fenntartása a cirkulációs vezetékekben, így nem kell várni a meleg vízre a csapoknál. Bár ezeknek a berendezéseknek kicsi a teljesítménye (15–50 W), általában egész nap vagy időprogram szerint működnek – éves villamosenergia-fogyasztásuk elérheti a 130–440 kWh/évet. Időprogramozóval és hőmérséklet-érzékelővel ellátott vezérlő alkalmazásával csökkenthető az üzemidő, és ténylegesen 30–40%-kal alacsonyabb energiafogyasztás érhető el.
Az IBO keringető- és cirkulációs szivattyúk részletes kínálatát a dambat.pl – keringető szivattyúk és tartozékok oldalon találja.
Összefoglalás – hogyan számítható ki a szivattyú óránkénti áramfogyasztása a gyakorlatban?
A vízszivattyú óránkénti villamosenergia-fogyasztása a névleges teljesítmény (vagy a ténylegesen felvett teljesítmény) és az üzemidő szorzata. A teljes körű elemzés azonban kiterjed a következőkre is: az üzemi pont a Q-H jelleggörbén, a hidraulikus és mechanikai hatásfok, a közeg hőmérsékletének hatása, a szűrők és szelepek állapota, valamint frekvenciaváltós rendszereknél a terhelési profil időbeli alakulása. Ezek alapján meghatározható az éves energiafogyasztás, ez beépíthető az épület energetikai mutatójának számításába, és felmérhető a berendezés cseréjének megtérülése.
A pontos elemzés hozzájárul az épület egészének energiatakarékosságához. A Dambat nemcsak kiváló minőségű IBO és IPRO szivattyúkat, hanem számítási eszközöket, műszaki katalógusokat és a műszaki osztály támogatását is biztosítja. Használd a dambat.pl oldalon elérhető forrásokat, hogy hidraulikai és energetikai szempontból egyaránt optimális szivattyút válassz – és élvezd a hosszú éveken át hatékonyan működő rendszert.
GYIK – A telepítők és szakemberek leggyakrabban feltett kérdései
Hogyan számítható ki a mélykúti szivattyú óránkénti kWh-fogyasztása?
A képlet egyszerű: E [kWh] = P [kW] × t [h]. Példa: egy 0,75 kW teljesítményű IPRO 4" mélykúti szivattyú 1 óra működés alatt 0,75 kWh villamos energiát fogyaszt. Impulzusos működést feltételezve (körülbelül napi 2 óra) a napi energiafogyasztás 1,5 kWh lesz. Mindig az adattáblán vagy a műszaki adatlapon megadott teljesítményt használd – ne a hidraulikus vagy a tengelyteljesítményt, mivel ezek az értékek alacsonyabbak a hálózatból ténylegesen felvett teljesítménynél.
Mi az Ep-mutató, és hogyan befolyásolja a szivattyú az értékét?
Az Ep-mutató (angolul primary energy indicator) a nem megújuló primerenergia-igény mutatója, amelyet kWh/(m²·év) mértékegységben fejeznek ki. A WT 2021 előírásai az új családi házak számára Ep ≤ 70 kWh/(m²·év) határértéket állapítanak meg. Az energiaigényes szivattyúk – különösen az alacsony hatásfokú keringetőszivattyúk – növelik az Ep-mutatót. Egy EEI < 0,20 osztályú, energiatakarékos IBO szivattyúra való csere 2–5 kWh/(m²·év) értékkel csökkentheti ezt a mutatót, ami döntő lehet az épület A vagy B energetikai osztályának eléréséhez.
Mennyi a használatimelegvíz-keringetőszivattyú szezonális villamosenergia-fogyasztása?
Egy 25 W teljesítményű használatimelegvíz-keringetőszivattyú, amely napi 16 órán át, évente 365 napon keresztül működik, évente 0,025 kW × 16 h × 365 = 146 kWh/év villamos energiát fogyaszt. Időzített vezérlő alkalmazásával (például csak a reggeli és esti órákban, összesen napi 6 órán át) a fogyasztás körülbelül 55 kWh/évre csökkenthető – a megtakarítás akár 60% is lehet. A beépített időzítővel és hőmérséklet-érzékelővel rendelkező IBO keringetőszivattyúk ezt automatikusan megvalósítják, további tartozékok nélkül.
Valóban csökkenti a frekvenciaváltó a szivattyú energiafogyasztását?
Igen – és jelentősen. A szivattyú által felvett teljesítmény a fordulatszám harmadik hatványával arányos (hasonlósági törvény). Ez azt jelenti, hogy a fordulatszám 20%-os csökkentése körülbelül 49%-kal mérsékli a teljesítményfelvételt. A gyakorlatban a változó áramlási igényű rendszerekben a frekvenciaváltó 30–55%-kal alacsonyabb energiafogyasztást tesz lehetővé a fojtószeleppel állandó fordulatszámon működő szivattyúhoz képest. A Dambat frekvenciaváltói az IBO és IPRO mélykúti szivattyúkhoz készült modulokként kaphatók.
Hogyan befolyásolja az épület hőszigetelése a keringetőszivattyúk működését?
Az épület hőszigetelése közvetlenül lerövidíti a fűtési szezont – egy jól szigetelt passzív épületben ez körülbelül 1200–1600 óra/év, míg egy régi, szigeteletlen épületben akár 3500 óra/év is lehet. Ugyanazon, 100 W teljesítményű keringetőszivattyú esetén az éves energiafogyasztás különbsége: 100 W × (3500–1400) h = 210 kWh/év. Emellett a jobb szigetelés lehetővé teszi az alacsony hőmérsékletű rendszer alkalmazását és alacsonyabb nyomásparaméterű szivattyú kiválasztását, ami tovább csökkenti a teljesítményfelvételt.
Mit jelent a hőszivattyú COP-értéke, és hogyan kell figyelembe venni a számításokban?
A COP (Coefficient Of Performance) a leadott hőenergia és az elfogyasztott villamos energia aránya. A COP = 4,0 azt jelenti, hogy a hőszivattyú minden felvett 1 kWh villamos energiából 4 kWh hőt szolgáltat. A hőszivattyús rendszer éves energiafogyasztásának számításakor az SCOP-ot (szezonális COP-ot) vesszük figyelembe, amely a teljes fűtési szezonra vonatkozó átlagérték. A mérleghez hozzá kell adni a segédenergia-felhasználást is: a keringetőszivattyúk, vezérlők és szelepek fogyasztását – ez a rendszer tényleges hatékonyságát 5–15%-kal csökkenti.
Hogyan segít az energetikai audit a szivattyúk kiválasztásában?
Az energetikai audit adatokat szolgáltat az épület tényleges hőigényéről és a segédberendezések villamosenergia-fogyasztásáról. Ezek alapján a kivitelező pontosan kiválaszthatja a keringetőszivattyút a szükséges hidraulikai paraméterekhez (Q és H), kiszámíthatja az éves várható energiafogyasztást, és meghatározhatja a berendezések cseréjéből származó megtakarítást. A túlméretezett vagy alulméretezett szivattyú mindig nagyobb energiafogyasztást és gyorsabb mechanikai kopást jelent.
Milyen szivattyúparamétereket kell feltüntetni az épület energetikai jellemzőinek dokumentációjában?
Az épület energetikai jellemzőinek dokumentációjába (ŚE) be kell írni a keringető- és cirkulációs szivattyúk villamos teljesítményét, valamint a szezon alatti becsült üzemidejüket. A < 0,20 EEI értékű, A osztályú keringetőszivattyúk esetében a katalóguslap névleges üzemi körülményekre vonatkozó teljesítményét, valamint a gépészeti terv szerinti szezonális üzemidőt kell figyelembe venni. Az így kiszámított Ep mutatónak meg kell felelnie a WT 2021 követelményeinek. A Dambat vezérlői rögzítik az üzemidőt és a riasztásokat, ami megkönnyíti a számítási feltételezések utólagos ellenőrzését.
A kisebb energiafogyasztás rövidebb megtérülési időt eredményez az új szivattyú esetében?
Igen. Egyszerű példa: egy 80 W teljesítményű régi keringetőszivattyú és egy új, energiatakarékos, 25 W teljesítményű IBO szivattyú. A teljesítményfelvétel különbsége: 55 W. Évi 3000 órás fűtési szezon esetén a kisebb energiafogyasztás 55 W × 3000 h = 165 kWh/év. 0,80 zł/kWh energiaárral a megtakarítás 132 zł/év. Az új, energiatakarékos IBO szivattyú ára körülbelül 400–700 zł – a beruházás 3–5 év alatt térül meg. Az A osztályú új szivattyú átlagos éves energiafogyasztása akár négyszer alacsonyabb a régebbi modellekéhez képest.
