A kavitáció nemkívánatos és káros jelenség, amelyet sajnos gyakran figyelmen kívül hagynak. Meg kell előzni, mivel többek között a szivattyú alkatrészeinek eróziójához, szélsőséges esetben pedig visszafordíthatatlan károsodáshoz vezethet.
Mi a kavitáció jelensége?
A kavitáció olyan folyamat, amely során gázbuborékok keletkeznek, felhalmozódnak, majd hirtelen eltűnnek a folyadékban, a szivattyú járókereke körül. A jelenséget hirtelen nyomásváltozások kísérik.
Kavitáció akkor lép fel, amikor a járókerék központi részén csökken a folyadék nyomása, ami a folyadék szívócsonkon keresztüli beáramlását eredményezi. Amikor a nyomás a szobahőmérsékletnek megfelelő telítési szint alá csökken, a folyadék párologni kezd. Ekkor keletkeznek azok az apró buborékok, amelyek szétpattanásukkor nagy energiájú lökéshullámot keltenek. A nagyszámú buborék szétrobbanása mikrolökéseket okoz, amelyek elősegítik a szerkezeti anyagok korrózióját és súlyos károsodását.
Melyek a szivattyú kavitációjának fő tünetei?
A kavitáció által érintett búvárszivattyú bizonyos jellegzetes tüneteket mutathat. Mindenekelőtt jelentősen csökken a működési paramétere és a teljesítménye. Nő az áramfogyasztás is. A szivattyú hangosan működik, és rezgések jelentkeznek, amelyeket a nyomás pulzálása okoz. Szétszerelés után láthatóvá válhatnak a korrózió okozta szerkezeti károsodások, különösen a járókeréken. Ezek a károsodások üzemeltetés közben szivárgást okozhatnak.
Hogyan előzhető meg a kavitáció?
Minél jobbak a szivattyú kavitációellenes tulajdonságai, annál ellenállóbb a kavitációval szemben. A jelenség szerkezeti kialakítással is megelőzhető, például megfelelő járókerékkel, a lapátok megfelelő profilozásával, a lapátok számának korlátozásával vagy előörvényléssel (a motor forgásával megegyező irányú előzetes örvénykeltéssel). Az ilyen intézkedésekről a berendezések gyártói gondoskodnak, a fogyasztó feladata pedig egy kiváló minőségű, mindezekkel a jellemzőkkel rendelkező szivattyú kiválasztása. Ezt a tulajdonságot az NPSHA paraméter fejezi ki.
Az NPSHA paraméter többféleképpen növelhető. Az egyik lehetőség az, hogy a rendszerben kis hosszúságú, de nagy átmérőjű csővezetéket alkalmazunk. Emellett úgy kell megtervezni a rendszert, hogy a nyomásveszteséget okozó elemek száma a lehető legkisebb legyen. Meg kell akadályozni továbbá, hogy a folyadék sebessége meghaladja a 2 m/s-ot, valamint a szivattyú szívóoldalán a folyadék ingadozását. A folyadékot lehetőleg minél alacsonyabb hőmérsékleten kell szivattyúzni. Hasznos lehet a sima belső felületű csővezeték használata is (például PVC).






